Minden szülő számára a saját gyereke a legszebb, legtökéletesebb és legokosabb kisember a világon. Azonban vannak olyan gyerekek, akik valóban mások, mint a legtöbb átlagos gyermek, a magatartászavar felismerése pedig az első lépés a gyógyulás felé.
Alábbi cikkünkben három jellemző magatartászavart gyűjtöttünk össze, amik közül az agresszivitással külön is foglalkozunk.
Az, ha gyermekünk élénkebb, még nem feltétlenül jelenti, hogy hiperaktív is, ezért mielőbb megbélyegeznénk őt, nem árt tudni, hogy a hiperaktivitásnak is vannak tünetei. Ezek pedig az alábbiak:
A hiperaktivitás, mint magatartászavar okai lehetnek az öröklődés és a magzati fejlődésre káros hatások, kezelését pedig bízzuk szakemberre, aki várhatóan pszichoterápiát (szabálytanulás, önkontroll fejlesztés) és/vagy gyógyszeres kezelést írhat elő (gyógyszerfüggőség).
Minden gyermeknek lehetnek rosszabb napjai, melynek oka lehet egy rosszul átaludt éjszaka, az óvodai, iskolai nehézségek, de akár önmagában is kelhet valaki bal lábbal. Azonban ha az alábbi tünetek tartósabban is jelen vannak, az gyermekkori depresszióra utalhat:
A depresszióban szenvedő gyermekekre továbbá jellemző az éjszakai vizelet és széklet-visszatartási problémák is. Egyértelműen depressziós a gyermek, ha pityereg, ok nélküli indulatrohamai vannak, nehezebben megy aludni, rémálmok gyötrik, alvajáró vagy álmában beszél. Az első életkori szakasz, amikor a depressziók és komor hangulatok valóban felbukkannak az a serdülőkor, de ne hanyagoljuk el a „majd kinövi" gondolattal és vigyük el gyermekünket szakemberhez.
Akkor minősül agresszívnek a gyermek viselkedése, ha az agresszivitást nem az önfenntartásra fordítja és nyilvánvalóan arra irányul, hogy társainak ártalmat okozzon. Az agresszív magatartászavar típusai:
Az agresszióról itt olvashatsz bővebben>>