Egy londoni lapban megjelent tanulmány szerint már gyerekkorban, akár a tizenhárom évnél fiatalabbak körében is találhatunk szép számmal étkezési zavaros eseteket.
reklám vége
Az egészségmegőrzésben fontos szerepet játszik a rendszeres testmozgás mellett a kiegyensúlyozott táplálkozás is. Rendkívül fontos, hogy egy nap hányszor és mit fogyasztunk, hiszen ez hatással van egész szervezetünkre, egészségünkre. Egyre gyakrabban fordulnak elő étkezési zavarok, amelyek leginkább lelki okokra vezethetőek vissza és nagyon veszélyesek.
Az étkezési szokásainkat két mechanizmus irányítja, az egyik egy tisztán élettani reflex, a másik egy lelki mechanizmus, amit a társadalmi és kulturális környezet befolyásol. A táplálkozási problémák leginkább a második okra vezethetőek vissza, általában a betegeknek lelki problémákból eredően helytelen önképe alakul ki, ami különböző hatásokra a zavarokhoz vezethet. A táplálkozási zavar rendkívül veszélyes betegség, bizonyos idő elteltével életveszélyessé is válhat. Ennek két legismertebb fajtája az anorexia nervosa és a bulimia.
Anorexia nervosa nem az étvágy elvesztését hanem az evés visszautasítását jelenti, aminek következtében hosszú távon életveszélyes lesoványodáshoz vezet. Főleg nők és serdülő lányok körében elterjedt, akik - egészségüket figyelmen kívül hagyva - a reklámokból ismert nőideálok elérésére törekednek. Ez az étkezési zavarok legismertebb formája, amelynek során a beteg megvonja magától az evés és a jóllakás érzetét. Alig eszik, ezért lefogy, ugyanakkor sokat sportol és az élet más területein is igen becsvágyó. Állandó fogyásukat különböző étvágycsökkentőkkel illetve hashajtókkal érik el. A betegek általában tagadják az életveszélyes soványságukat, és még akkor is kövérnek tartják magukat, ha testsúlyuk jóval az átlagos alatt van.
A bulimia - vagy más néven farkaséhség - kínzó táplálkozási zavar, az érintett általában igen komoly kötődési problémákkal küzd. Feszült állapotban kényszerevéssel és nagy tömegű étel elfogyasztásával nyugtatja magát. Ez azonban később komoly bűntudatot okoz neki, ezért hánytatással vagy különböző szerek használatával üríti ki a szervezetéből az elfogyasztottakat. Ennek következtében az ételek nem emésztődnek meg, így a tápanyagok nem tudnak felszívódni. Gyomorfájás és menstruációs zavar is jelentkezhet a bulimia által kiváltott krónikus stressz következményeként. A zavar oka gyakran gyermekkori traumában rejlik: nemi erőszak, súlyos veszteség, a szülők részéről megnyilvánuló közöny vagy ridegség.
A zavarok kezelése mind a két esetben szakember feladata. Ez az anorexiánál a feltáplálás, normál evési szokások visszaállítása - ezek leghatékonyabban a kórházi ellátásban javíthatóak; valamint a bátorítás és a téves hiedelmek megváltoztatása lehet. Mivel a bulimia leggyakrabban lelki okokra vezethető vissza, ezért kezelése az okok feltárásával, csoport- és viselkedésterápiával történik.
Az evési zavarok okait, és megfelelő kezelését folyamatosan kutatják, hiszen a probléma komolysága miatt szükség van a megfelelő intézkedésekre. A University College London Gyermek Egészségügyi Intézetének kutatói nemrég megdöbbentő adatokat tettek közzé. Vizsgálatuk során kiderült, hogy az étkezési zavarok már a tizenhárom évnél fiatalabbak körében is megtalálhatóak.
Nemrég jelent meg a British Journal of Psychiatry című lapban a tizennégy hónapig tartó vizsgálat eredménye, amelyet a University College London Gyermek Egészségügyi Intézetének kutatói adtak közzé.
Dr. Dasha Nicholls, a tanulmány egyik vezetője arról számolt be, hogy Angliában és Írországban 100.000 tizenhárom évesnél fiatalabb gyerek közül háromnak van valamilyen étkezési rendellenessége, és a kor előrehaladtával a számuk egyre csak nő. A problémás esetek 37 százalékánál állapítottak meg anorexiát, nagyjából egy százaléknál bulimiát vagy túlevést és 43 százaléknál egyéb rendellenességet. Olyanok is akadtak a gyerekek között, akik hashajtót használtak vagy hánytatták magukat. A problémával küzdő gyerekek felét kellett már korábban kórházba szállítani. Az érintett gyerekek 44 százalékánál derült ki, hogy közeli családtagjuknál diagnosztizáltak már mentális betegséget, többnyire szorongást vagy depressziót.
Az eredmények azt mutatják tehát, hogy a táplálkozási zavarok már igen fiatal korban is jelentkeznek, kockázatuk a családon belüli mentális problémák esetében még nagyobb. Fontos odafigyelni az árulkodó jelekre, és biztosítani a megfelelő segítséget a betegeknek.
