A magunkhoz vett táplálék minőségén, energia- és tápanyagtartalmán kívül az étkezés gyakorisága is szerepet játszik a szervezet anyagcseréjében és jelentősége lehet az elhízás szempontjából is. Tehát érdemes a napi étrendet alaposan átgondolni. Néhány apró változtatással látványos eredményeket érhetünk el.
reklám vége
A napi ötszöri étkezés szinte már fogalommá vált. Vajon miért? Számtalan kutatás bizonyította, hogy ugyanazt az energiamennyiséget napi többszöri étkezésre célszerű elosztani. Így a reggeli, ebéd és vacsora mellé mindenképp be kell iktatnunk a tízórait és az uzsonnát. Induljunk ki tehát a napi ötszöri étkezésből. Ötszöri étkezésnél általában a reggeli a napi energiaszükséglet 20 százalékát, a tízórai, az ebéd és az uzsonna a 60, 20 százalékát a vacsora fedezi. Ez mindenképpen pozitívabb a háromszori étkezéshez képest. A tízórai és az uzsonna ráadásul javíthatja a szellemi teljesítményt, illetve kivédheti a figyelem, a koncentráció csökkenését. Az ötszöri étkezés stabil vércukorszintet, jó közérzetet, jó hangulatot, megfelelő koncentráló képességet eredményezhet. Az étkezésnek az energiafelhasználás idején, a munkavégzéshez, a tanuláshoz, a sportoláshoz kell elegendő energiát szolgáltatnia.
Reggelente a szervezet energiát kíván, igényli a táplálékot, egyébként nehezen indul be az anyagcserénk. A megfelelő összetételű reggelivel jobban tudunk majd koncentrálni, valamint jobban tűrjük a stresszt is a nap elkövetkező részében, ugyanis a reggeli növeli a vércukor szintet. Célszerű lassan felszívódó szénhidrátot választanunk reggelire. Ilyen lehet például egy szelet teljes kiőrlésű kenyér tojással, sovány sajttal vagy sonkával, illetve túróval. A szezonális zöldségek frissíthetik a nap első étkezését (paradicsom, paprika, uborka, retek).
Fontos, hogy naponta, közel azonos időpontban tudjunk ebédelni. Az ebéd legyen változatos. A változatosság érvényes a felhasznált nyersanyagokra, az étel elkészítési módjára és a jellegére is. Például, ha egyik nap tésztafélét eszünk, másnap fogyasszunk párolt zöldséget, majd rizst, főzeléket, burgonyát, esetleg rakottast. Ha sült jellegű ételt eszünk, azután mindenképpen főtt vagy párolt fogásban gondolkodjunk. A sokszínű étrendnek köszönhetően testünk hozzájuthat a szükséges fehérjékhez, zsiradékokhoz, szénhidrátokhoz, vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz. Mint tudjuk, a zsiradékban dús, nehezen emészthető ebéd viszont akadályozza a koncentrációt. Célszerű zsírszegény alapanyagokból (csirke-, pulykamell) zsírszegényen (főzve, párolva, sütőzsákban sütve) elkészített ételekből válogatnunk.
Mindenképpen vacsorázzunk! A vacsora elhagyása alapvetően nem is fogyaszt, hisz ebből a szempontból a nap folyamán bevitt kalóriacsökkenés számít. Viszont a késői, megterhelő étkezés, amelyet nem követ pl. egy kiadós séta, hozzájárul ahhoz, hogy a felvett energia visszamaradjon, elraktározódjon és így elhízáshoz is vezethet. A vacsora lehet hideg, lehet meleg is, váltogathatjuk akár, hogy egyik nap főzünk, máskor pedig szendvicseket készítünk krémekkel vagy sajttal, zöldségekkel. A hangsúly itt is a változatosságon van.
