Egy amerikai kutatás szerint több tevékenység is segítségére lehet az idősebbeknek elméjük frissen tartásában - ezeket egy online magazinban közölték.
reklám vége
A memória rettentően fontos, hiszen ennek köszönhetően tudunk visszaemlékezni életünk pillanataira, meghatározó eseményeire - ennek ápolása és karbantartása éppen ezért elengedhetetlen. Azonban az idő múlásával ez egyre nehezebb, tanulási- és emlékezőképességünk az életkor növekedésével megváltozik, átalakul.
A feledékenység rendkívül gyakori panasz, a hétköznapokban gyakran előforduló probléma. Az emlékezés képessége emberről emberre változik, egészséges körülmények között is számos testi és lelki tényező hat memóriánkra és annak frissességére.
Az emlékezőképességünk a kor előrehaladtával változik. A gyermekekre és a fiatalokra jellemző a gyors tanulási képesség, a gyors felidézés, a kreativitás gördülékenysége. Idősödve ez átalakul, a tanulás sebessége csökken, azonban a memória egy másik összetevője, a kikristályosodott tudás, ismeretanyag gyarapszik - ez az egyik forrása az időskori bölcsességnek. Lényegében tehát elvileg az évek múlásával nem romlik az emlékezet, csupán egyes jellemzői átalakulnak.
A memóriazavar, bár ezek szerint nem kifejezetten a korral együtt járó betegség, mégis leggyakrabban az idősöket érinti. Nemcsak gerontológusoknak, de neurológusoknak is gyakori témájuk az időskorral együtt járó emlékezetkiesés, ami adott esetben egészen a demenciáig, az elbutulásig vezethet.
Demenciának, vagy szellemi hanyatlásnak nevezzük az értelmi képességek, tehát az emberre jellemző, magasan szervezett idegrendszeri funkciók összetett károsodását, hanyatlását. A memóriazavar egy tünetegyüttes, nem egy konkrét betegség, azonban minden esetben kóros állapotot jelent. A gyakran jelenlévő emlékezetzavar mellett számos egyéb panasz, tünet és működésromlás észlelhető. A feledékenységen felül a gondolkodás, a beszéd, a mozgás romlása jellemzi, valamint esetenként pszichés és magatartási változások is jelentkezhetnek. Az érzelmek fokozatosan elhalványulnak, érdektelenség vagy felszínesség lép a helyükre. A kognitív veszteségeket gyakran depresszió súlyosbítja. Ha a betegség tovább romlik, elvész az önálló életvitel képessége, valamint gyakran téveszmék vagy hallucinációk jelentkezhetnek, illetve észlelhető a szorongás, vagy a kezdeményezőkészség hiánya. Ennek hátterében sok minden meghúzódhat, leggyakrabban azonban az Alzheimer-kór felelős érte. Ez elsődlegesen a központi idegrendszert érintő, ismeretlen eredetű, az idegsejtek pusztulásával illetve elfajulásával járó, előrehaladó szellemi hanyatláshoz vezető betegség.
A memóriazavar komoly probléma, gyakran idős korban is kialakul. Ezért fontos odafigyelni elménk karbantartására, amelynek 14 módszerét állapították meg az amerikai kutatók
A szakemberek véleménye szerint emlékezetünk minősége szempontjából nagy szerepe van a gyakorlásnak. Egy amerikai neurológusokból álló csoport több mint 250 nyolcvan év feletti nyugdíjast vizsgált meg. Ennek során különböző tevékenységek elvégzésére kérték meg őket, amelyek hatását mérték fel. A kutatás négy évig tartott, ezután hasonlították össze az emberek memóriájának állapotát. Az eredmények azt mutatták, hogy a rajzolás, festés és szobrászkodás tevékenységét űzőknél 73 százalékkal volt ritkább a memória romlása, mint azoknál, akiknek nem volt hobbijuk. A többi tevékenység is jó eredményeket mutatott, átlagosan 50 százalékkal kevesebb nyugdíjasnak romlott a memóriája a többi tevékenység űzése révén, mint akik kevésbé töltötték aktívan ezeket az éveket.
