A szervátültetés legkomolyabb problémája mindig is az volt, hogy soha nem áll rendelkezésre elegendő szerv, olykor akár évekig várólistán vannak a betegek. Ezen több módszerrel is igyekeznek segíteni: újabban állatokban növesztenek őssejtekből előállított emberi szerveket, ami mindenképpen érdekes kérdéseket vet fel.
reklám vége
Felhasználhatjuk-e az állatokat arra, hogy emberek életét mentsük meg vele?- ez csak egyetlen, és talán a legkönnyebben megválaszolható a számtalan etikai kérdés közül, amit a legújabb kutatások vetnek fel. Az orvostudomány olyan útra lépett, amit néha már nehéz elfogadni...
Az egyik ilyen módszer az úgynevezett „kimérák" előállítása, amik gyakorlatilag félúton vannak ember és állat között. Az eljárás során mindkét faj sejtjeit, szerveit felhasználják, hogy új, hibrid embriókat hozzanak létre.
A kutatási eredményeket még nem publikálták, de az MIT által gyűjtött adatokból kitűnik, hogy a tudósok valószínűleg már 20 ilyen jellegű megtermékenyítést hajtottak végre a tavalyi év folyamán disznókban, illetve bárányokban. Etikai okokból mindegyik vemhességet megszakították, mielőtt az embriók elérték volna teljes fejlettségi fokukat. Az Egyesült Államokban jelenleg egyébként összesen három kutatócsoport foglalkozik párhuzamosan ezzel a témával.
Az egyik csoport a Minnesotai Egyetemen emberi sejtekkel kezelte egy disznó magzat szemrendellenességét. Az eljárás a két hónapos kismalac szemének vizsgálata során az eredményesség jeleit mutatta.
A módszer elején a tudósok kicsípnek egy szakaszt az állati embrió DNS-éből, így a fejlődő embrióból hiányoznak bizonyos szervek, vagy szövetek. Természetesen ezek az embriók ilyen formában képtelenek lennének tovább élni, de a tudósok gátat tudtak vetni a folyamatnak más embriókból származó sejtek beültetésével, ami a hiányzó szervek kifejlődéséhez vezetett.
A kutatás egy újabb szintjeként a tudósok ezekez a „lyukakat" emberi őssejtekkel „tömték be", az embriókat pedig különböző állatokba ültették be. Céljuk egy olyan hibrid létrehozása volt, amely a későbbiek során átültetendő szervek forrásaként funkcionálhat. Az eljárás végeredménye persze nem a két lábon járó juh, vagy a szembeforduló hüvelykujjú birka, hiszen a technika alkalmazása során viszonylag kevés emberi sejtet használnak az embriókban.
Az ilyen jellegű eljárások emberi őssejtek használatával, illetve különböző génszerkesztési módszerek alkalmazásával járnak együtt, a tudomány mindkét területen rendkívül jelentős fejlődésen ment át az utóbbi néhány év során.
A tudósok egyébként már korábban is adtak emberi géneket disznó DNS-hez, hogy az állatok szerveit emberi beültetésre alkalmassá tegyék, a mostani, új technika azonban ennél sokkal tovább megy. Az eljárást persze máris óriási viták övezik. Kétségtelen, hogy az új technika komoly etikai problémákat vet fel, sokan ellenzik az állatok ilyen formájú „humanizációját", hiszen nem ismert, hogy az ilyen jellegű változtatások milyen hatással lehetnek például az egyedek kognitív képességeire.
Jelenleg azonban még azt sem tudni, hogy az így „létrehozott" állatok életképesek lennének-e, hiszen az eddigi vemhességeket a szóban forgó okokból eddig még mindig megszakították.
Jelen pillanatban a kutatást tehát főleg csak a technikák optimalizálására és a megvalósíthatóság vizsgálatára használják.
A közeljövőben egyáltalán nem valószínű, hogy az ehhez hasonló eljárások komolyan elterjednének, etikai aggályokból kifolyólag már pusztán anyagi fedezetet is nehéz találni az ilyen irányú kutatások végrehajtásához.
Összességében azonban, mint ahogyan semmiféle kutatás, így ez sem nevezhető haszontalannak, hiszen ha nem is pontosan ezek a technikák fognak megvalósulni a jövőben, a kísérletezgetés más, talán kevésbé futurisztikus, de eredményes eljárások felfedezéséhez vezethet. Ezek pedig akár komolyan segíthetnek a szervátültetésre váró embereken a távoli jövőben.
Érdekesnek találtad a cikket? Oszd meg ismerőseiddel is!
