A depresszió a hangulatzavarok legsúlyosabb formája, amelynek kezelése elengedhetetlenül fontos a komoly gondok megelőzése miatt. Egy nemrég végzett kutatás során több gyermeket és idősebb embert is megvizsgáltak, akiken mind érzékelhetőek voltak a depresszió egyes tünetei. Az eredmények szerint egy kreatív kezelés, a zeneterápia sokat segíthet a gyógyulásban.
reklám vége
A zeneterápia ma is használatos legpontosabb definíciója a 1996-ban, Hamburgban megrendezett Világkongresszuson született meg.
"Zeneterápia során a képzett zeneterapeuta, egy tervezett folyamatban használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia) annak érdekében, hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, tanulást, kifejezést, mobilizációt, szervezést, szerveződést. Ezek mellett pedig terápiás hatást gyakoroljon fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken." - olvasható a Magyar Zeneterápiás Egyesület honlapján. A zenehallgatást, a zenélést nem szabad összekeverni a zeneterápiával. Ez utóbbiról, mint gyógyító módszerről akkor beszélhetünk, ha a zenét és a zene elemeit célirányos terápia keretein belül eszközként használják a szakemberek.
Tudományos megalapozottságú gyógyító módszerként a huszadik században kezdett kibontakozni a zeneterápia. A módszer kialakulása lényegében a két világháború között kezdődött el, amikor a frontról hazatérő katonák gondozásában lett szerepe a zenének. Idővel különböző társaságok és intézmények jöttek létre, például 1941-ben a Nemzetközi Zeneterápiás Alapítvány, majd 1950-ben a Nemzetközi Zeneterápiás Egyesület. Ezeknek köszönhetően egyre szervezettebb lett a szakma, különböző képzéseket, követelményrendszereket dolgoztak ki, folyóiratokat jelentettek meg.
Az első Zeneterápiás Világkongresszus hatására felgyorsultak a folyamatok, ma már az össze földrészen megtalálhatóak az ezzel kapcsolatos szervezetek és képzések.
A terápiás foglalkozások történhetnek egyénileg és csoportos formában is. Az első interjúk során a terapeuta felméri, hogy az embernek mire van szüksége, és ez alapján ajánl egyéni, vagy csoportos foglalkozást.
Emellett megkülönböztetünk három alkalmazási lehetőséget.
A zene élményeket mobilizál, kimondhatóvá, így tudatosíthatóvá teszi az elfojtott, vagy a szavakkal nem kifejezhető élményeket; összerendezi a ritmus segítségével, a mozgást, az idegrendszeri működést; illetve a tánc erejével, a közös élménnyel fejleszti a szociális érzékenységet.
A zeneterápia alkalmazási területei között megkülönböztetünk primer, szekunder és tercier prevenciót. Ezekről általánosságban elmondható, hogy többek között a különböző lelki zavarok és rendellenességek kezelésében, az önismeret és személyiségfejlődés növelésében, az érzelmi következmények kezelésére biztosítanak lehetőséget.
Egy nemrég publikált tanulmány szerint a zeneterápia a depresszió kezelésében is segítséget nyújthat, fiatalok és idősebbek számára egyaránt kiutat mutathat.
A depresszió a hangulatzavarok legsúlyosabb formája, amelynek tüneti között előfordulhat a mindennapos levertség, az érdeklődés és öröm csökkenése, a súlycsökkenés vagy -gyarapodás, az inszomnia, a nyugtalanság, a fáradtság, az értéktelenség érzete, a csökkent gondolkodási képességek és a halál gondolatával való gyakori foglalkozás, valamint legsúlyosabb esetben az öngyilkosság. Láthatjuk, hogy a betegségnek megannyi komoly tünete és súlyos következménye is lehet, ezért különösen fontos a kezelési lehetőségek fejlesztése.
Egy három éves vizsgálat során összesen 251 beteg gyermeket vizsgáltak meg, akik közül mindenki viselkedési, érzelmi vagy fejlődési problémával küzdött. A résztvevők egyik csoportját a hagyományos módszerekkel kezelték, míg a másik fele emellett zeneterápiában is részesült. A terápia során a gyerekek hangszereken játszottak, és utána az érzéseikről, élményeikről beszéltek (aktív zeneterápia). Az eredmények azt mutatták, hogy a terápiával kezelt gyerekeknek nagyobb önbecsülése, valamint kevesebb depressziós tünetei lett a kezelésnek köszönhetően, mint a hagyományos ellátásban részesülteknek.
Ezen felül bebizonyosodott az is, hogy azok a felnőttek, akiknek lehetősége van egyedül zenét hallgatni vagy énekelni, kevésbé veszélyeztetettek a szorongás, a depresszió vagy a különböző fájdalmak kialakulásának tekintetében.
A zene terápiás célra való alkalmazása egyre elterjedtebbé válik, hiszen ma már tudományosan is bizonyítható, hogy megannyi probléma kezelésében nyújthat segítséget. A nemrég készült kutatás újabb lépést tett ennek érdekében, hiszen bebizonyította, hogy a zeneterápia sikeresen alkalmazható a depresszió kezelésében.
