A nappalok és az éjszakák váltakozása kialakított egy bizonyos napi rutint minden ember életében. Ettől a munka és a szociális élet miatt könnyű eltérni, azonban a hormonok belénk kódolt rendszerének megvan a maga struktúrája, van ideje az alvásnak, a mozgásnak, a tanulásnak és a növekedésnek is. Mindezeket figyelembe véve egyszerűbben tudjuk jól kihasználni energiaforrásainkat, így könnyebben élhetünk egészséges, a „belső tervnek" megfelelő életet - Semmelweis Egyetem dolgozói nemrég összeállították a „napi hormonrutint".
reklám vége
Az, hogy a napi hangulatunkat, energiaszintünket és éberségünket a hormonok befolyásolják már régóta bizonyították a szakemberek. Az emberi szervezetének vizsgálata során lehetőség volt megismerni a különböző hormonokat, azok termelődését és hatásait. Ezek alapján nem titok, hogy koncentrációjük a szervezetben biztosítja a kisebb-nagyobb energiát bizonyos tevékenységekhez. Ennek evolúciós magyarázata van, mindig nappal voltunk aktívabbak - mondta dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati Klinikájának tanára.
Bár a hormonális bioritmus genetikailag kódolt, nagyobb időeltolódás vagy huzamosabb nappali és éjszakai műszak váltakozása esetén módosulhat. Ez azonban az egész szervezetre negatív hatással van, mert ilyenkor ellentétesen működünk, mint azt a belső óránk természetes ritmusa elvárná. A szakemberek ezért azt javasolják, hogy hosszabb szabadság illetve nyaralás esetén is legyünk tekintettel hormonjainkra: nappal legyünk ébren és éjszaka pihenjünk, mert így könnyen helyreállhat a szervezetünk és a tevékenységünk közti egyensúly.
De mi is ez a belső, hormonális struktúra?
Reggel hat és hét óra között megnövekszik az aktivitást segítő adrenalin és noradrenalin hormon termelődése, egyúttal a fény hatására csökken a jó alváshoz szükséges melatonin. Emiatt ekkorra érdemes időzíteni az ébredést, hiszen ilyenkor ébreszt saját, belső óránk is. Az első étkezést is ajánlott erre az időszakra beütemezni, mert ilyenkor a tápanyagok lebontását segítő stresszhormon is tetőzik.
Azonban mindez önmagában nem elegendő egy nagyszerű napkezdéshez - a fizikai aktivitás is szükséges a bevitt energia elégetéséhez. A kortizol (stresszhormon) felelős az idegrendszer éberségéért és az izomzat tettrekészségéért is, valamint ennek köszönhetően megnő a szervezet cukorszintje is.
A diákok délelőtt és kora délután tartózkodnak az iskolában, azonban a tanulásra a késő délután a legmegfelelőbb. A kognitív funkciókat befolyásoló hormonok - többek között az adrenalin - szintje ilyenkor a legmagasabb, ezért az ismeretek elmélyítéséhez ezek az órák megfelelőek.
Lakatos Péter szerint azonban előfordulhat kivétel, ugyanis aki éveken át a reggeli utazás közben tanul, az valószínűleg könnyebben végez ilyenkor szellemi munkát.
A növekedési hormon szintje éjszaka a legmagasabb, az alvás ennek szerepét erősíti fel. Mivel ez nem csupán a testmagasság, hanem az izomtömeg növekedését is szabályozza, törekedni kell az éjszakai pihenésre. A nyugodt alvást a melatonin (az alvási ciklust irányító hormon) sötétedéskor megnövekvő termelődése, valamint egy másik hormon, a kortizol csökkenése is elősegíti.
Hajnali egy és három óra között jelentős vérnyomásesés jelentkezik, ezért ilyenkor megnő a szívroham előfordulásának valószínűsége és kockázata. A kora reggeli órákra kiegyenlítődik a vérnyomás, ezért is alkalmas ez az időszak a testedzésre. Így hát teljes lesz a körforgás, újra indulhat a reggel egy kis mozgással, reggelivel.
Az egészséges, belső óránkhoz igazodó napi ritmushoz érdemes tehát figyelembe venni a hormonok termelődését. Ennek fényében mozogjunk reggel, tanuljunk délután és ne felejtsünk el éjszaka növekedni!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
