Jó játék a termosztát - és gyakran komoly vitaforrás is. A párok jó része állandóan civódik azon, mit mutasson a hőmérő: a férfiaknak folyton melegük van, a nők ellenben inkább fázni szoktak. Miért van ez így? A cikkből kiderül!
reklám vége
-Drágám, tekerd már feljebb a fűtést, vacognak a fogaim!" - kéri nő a férfit. „- Feljebb?! - méltatlankodik a férj „- Most tekertem le, meg lehet gyulladni idebent!". Neked is ismerős? Nos, úgy tűnik, az emberek többsége nap, mint nap átél ehhez hasonló vitákat: a párok tagjai nyáron a légkondi, télen pedig a fűtés miatt esnek egymásnak, de ugyanez a probléma merül fel a nagyobb irodákban is, ahol férfiak és nők együtt dolgoznak.
A két nem különbségeit jól jellemzi a mondás, amely szerint „a nők a Vénuszról, a férfiak a Marsról jöttek". Ám ez nem igazán segíti a termosztát-probléma megoldását, hacsak ki nem jelenjük, hogy mindenek az az oka, hogy a Vénuszon meleg van, a Marson meg hideg (ami egyébként igaz is).
Ha feltennék neked a kérdést, hogy „Szerinted melyik a legnagyobb szerved?", jó eséllyel a májat vagy a tüdőt mondanád (mint a legtöbb ember), pedig a legnagyobb szerv sokkal látványosabb ezeknél, hiszen nem más, mint a bőr. A bőrben egy rakás érzékelő receptor található, a nyomást, a fájdalmat, a nedvességet mind-mind külön műszerecske érzékeli, és saját érzékelője a hőmérsékletnek is.
A bőr három fő rétegből áll, ezek kívülről befelé: a felhám (epidermis), az irha (dermis) és a bőralja (hypodermis); mindegyik rétegnek megvan a maga feladata. Az érzékelő receptorok többsége például az irhában helyezkedik el, a hőszigetelésben kulcsszerepet játszó zsírréteg pedig a bőralján. A bőr a tested különböző részein nem ugyanolyan felépítésű, a farpofákon például vastagabb a zsírréteg, míg a kézen vagy az arc egyes részein nemcsak a zsírréteg, hanem a bőr többi része is sokkal vékonyabb.
Amikor fázni kezdesz, a tested első reakcióként reszketni kezd, munkára fogva ezzel az izmokat. Az egész folyamat hőt termel, idővel tehát a bőrben lévő hőérzékelők azt az üzenetet kapják, hogy „minden oké, helyreállt a hőmérséklet". Igen ám, de a nők szigetelő zsírrétege vastagabb a férfiakénál, így a fázás ellen termelt hőnek több idő kell ahhoz, hogy eljusson az érzékelő receptorokhoz, ráadásul a folyamatba a hormonok is beleszólnak.
Az, hogy ki mikor kezd fázni, attól is függ, hol született és nevelkedett. Egy sarkvidéki eszkimó hölgy például (mivel vastagabb szigetelő zsírréteg van a bőre alatt) általában később kezd el fázni, mint egy magyar vagy egy afrikai, aki a hideget is nehezebben viseli. Gondoltad volna, hogy azt, ki mikor kezd fázni, mikor van melege és mit művel a termosztáttal, ennyi minden befolyásolja? A nem, a bőr felépítése és lakóhely mellett ráadásul az életkor is beleszólhat a dolgokba, hiszen az idősebb emberek testében a hőszabályozás már nem működik olyan hatékonyan, ezért gyakrabban fáznak, mint a fiatalabbak.
A legfiatalabbak, vagyis a kisbabák viszont nem reszketnek, hanem egy ügyes trükkel tartják melegen a testüket: a létfontosságú szerveiket egy speciális zsírszövet, a barnazsír veszi körbe. Ez a sárga zsírtól (amit mindnyájan jól ismerünk) abban különbözik, hogy fő feladata a hőszabályozás és a létfontosságú szervek melegen tartása, nem pedig az energia raktározása. A barnazsírt az életkor előrehaladásával (és a hőháztartás javulásával) fokozatosan elveszítjük.
Amikor a pároddal legközelebb a hőmérsékleten vitatkoztok, már tudni fogjátok: egyáltalán nem meglepő, hogy különbözőképpen érzékelitek a hőmérsékletet, sőt! Ez a világ legtermészetesebb dolga. Állítsatok be mindkettőtök számára elfogadható 20-25 fok közötti hőmérsékletet, és ha legközelebb az eszkimó és az afrikai barátaitok a termosztáton fognak vitázni, jusson eszetekbe: ti már tudjátok az okát!
