Nemrégiben a Stanford Egyetem tudósainak sikerült a daganatos sejteket immunsejtekké alakítania, így elindulhatott egy alternatív kezelési lehetőség kutatása a legagresszívabb leukémia esetében is.
reklám vége
A leukémia, vagy más néven fehérvérűség, egy rosszindulatú daganatos megbetegedés, amelyre a csontvelőben lévő éretlen és érettebb vérképző sejtek szabályozás alóli kiszabadulása és féktelen szaporodása jellemző. A betegség világszerte a rákos problémák három százalékát alkotja, azonban a 15 éven aluli gyermekek esetében ez a leggyakrabban előforduló. A túlélés esélyei a különböző korosztályok tekintetében változóak, míg a gyermekek és fiatalok esetében 80%, addig a felnőtteknél 45-50%, az idősebbeknél pedig 20% a valószínűsége a gyógyulásnak.
A leukémiát sokáig a vér rákjának nevezték, azonban ez nem teljesen helyes, hiszen a kóros sejtek kialakulása részben a csontvelőhöz, részben a nyirokrendszerhez kötődik. Az akut leukémiának két fajtája van, a mieloid és a limfoid megbetegedés, amelyek erőteljesebb tüneteket és gyorsabb elfolyású kórt jelentenek, mint a krónikus leukémia. Az akut betegség a leggyorsabban osztódó daganatfajták közé tartozik, három-négy nap alatt akár meg is duplázódhatnak a kórokozó sejtek.
A gyermek- és fiatal felnőtt korosztály körében leggyakoribb a probléma, Európában a 15 éves kor alattiak körében ez a típus a leggyakoribb daganatos megbetegedés, mintegy 20-25 százalék. A hetven év fölöttiek esetében is sokszor előfordul, amit a meggyengült immunrendszer okoz. A túlélés esélye szintén változó a korosztályonként, a legnagyobb veszély az idős betegeket érinti.
A betegség kialakulásának okát a legtöbb esetben nem lehet konkrétan meghatározni, csak bizonyos kockázati tényezők ismertek. Vannak egyértelműen károsító tényezők, amelyek közé sorolhatjuk a sugárzó izotópokat (atomrobbanás következménye), bizonyos vegyületeket és vegyi anyagokat, valamint egyes festékek is.
A betegség tüneteiért a kóros setburjánzás, a beteg sejtek gyors szaporodása és szétesése, valamint ezek véráramba kerülése - és ezzel más szervek szöveteinek fertőződése - a felelős. Mindezek következtében magas fehérvérsejt-szám vagy súlyos vérszegénység (fajtától függően) alakulhat ki, amelyek súlyos következményekkel járnak. Veseelégtelenség, fertőzésekre való hajlam, máj- és lépmegnagyobbodás, csontfájdalmak. magas láz, étvágytalanság és akár neurológiai tünetek is együtt járnak a leukémiával.
A diagnózis több úton, fizikai vizsgálattal, biopsziával vagy csontvelő aspirációval történhet. A kezelése során legfontosabb a sejtburjánzás megakadályozása, ami különböző eszközökkel történhet. A Stanfordi Egyetem kutatói nemrég immunsejtekké alakítottak át ilyen daganatos sejteket, amelyek egy új kezelés kifejlesztését eredményezhetik.
Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában jelent meg a tanulmány, amelyben ismertették a kutatás eredményét. A szakemberek a különböző vizsgálatokhoz tápszerekkel és növekedési faktorok adagolásával próbálták életben tartani a tumorsejt-tenyészeteket, aminek során a véletlennek köszönhetően új felfedezést tettek. A tenyészet mikroszkópikus vizsgálata során ugyanis kiderült, hogy némely sejtek átalakultak, tehát változás állt be DNS-ükben a „fehérjekoktélnak" köszönhetően.
Az átalakulásnak köszönhetően a leukémiás sejtek olyanokká váltak, amelyek feladata kémiai lenyomatuk alapján megtalálni és elpusztítani a kórokozókat. Más daganatellenes kezelések (pl. a kemoterápia) célja is az, hogy az immunrendszert ösztönözze a küzdelemre, hogy az vegye fel a harcot a szervezetben található betegséggel. Így tehát a daganatos sejtek átprogramozása a leukémia egy új gyógymódjának lehet kiindulópontja.
A kutatók egyelőre türelemre intik az embereket, ugyanis eddig csupán sejttenyészetekkel végeztek kísérleteket. A továbbiakban állatmodelleket vizsgálnak majd meg, és ezek sikerességét követően kerülhet sor további klinikai kísérletekre. Tehát bár valószínűleg még évekbe telhet, de úgy tűnik, van remény egy új gyógymód kifejlesztésére, aminek köszönhetően nem jelent majd gondot a leukémia kezelése.
