Sokan egész nap az irodában ülnek, és számítógép előtt végzik a munkájukat. Ez hatással van a szervezetükre és egészségükre is. Lényeges, hogy kellőképp ellensúlyozzák mindezt minőségi mozgással, tornával, futással vagy akár kerékpározással. Egy svéd kutatás még inkább felhívta a figyelmet ennek fontosságára, mert a szakemberek felmérése bizonyította, hogy az ülőmunka okozta mozgáshiány eredményeképp nagyobb valószínűséggel alakulhat ki mellrák vagy ciszta a nők esetében.
A svéd kutatócsapat a Live Science című lapban mutatta be a vizsgálata eredményét. Mintegy huszonöt éven keresztül tartott a kutatás, amelynek középpontjában huszonkilencezer 25 és 64 év közötti nő „ült".
A résztvevőket folyamatosan szűrték, és felmérés alatt három csoportba sorolták őket. Voltak köztük ülőmunkát végző nem sportolók; ülőmunkát végző, de rendszeresen sportolók, valamint aktív mozgást igénylő munkát végző és rendszeresen sportolók.
A hosszas vizsgálat orvosi eredményeit összegezve megdöbbentő számokat kaptak a kutatók. Ugyanis az első csoportba tartozó nők esetében mintegy két és félszer nagyobb eséllyel diagnosztizáltak mellrákot vagy cisztát. Ez alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az ülőmunkát végző és keveset mozgó nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
A ciszta egy olyan hólyag, amely tartalmazhat levegőt, folyadékot vagy egyéb anyagot is (például vért, váladékot). Ez bármely testrészen képződhet, csontos területeken, szerveken és lágy szöveteken is. Ezek általában nem rákos elváltozások, azonban lehet annak kezdeti szakasza, ezért komoly problémát okozhatnak.
A ciszta egyes mirigyek kivezető nyílásainak elzáródásakor alakul ki, mivel ilyenkor a folyadék nem tud távozni, így felgyülemlik az adott szervben, és annak belső falát tágítva létrejön egy hólyag. Ez a növekedés közben egyre nagyobb nyomást eredményez a problémás területen, amelynek hatására az adott mirigy működésében gondok keletkezhetnek, akár le is állhat. Előfordul, hogy a ciszta magától eltűnik, hiszen az elzáródás megszűnésének következtében a folyadék távozhat. Azonban ha rosszindulatúvá válik, vagy veszélyezteti a környező szöveteket, akkor szükséges azonnali eltávolítása.
Nők esetében a legfőbb problémát a peteciszta okozhatja, ami általában nem rákos elváltozás, és sok esetben kezelés nélkül is megszűnik. Néha azonban ezek nagyra is megnőhetnek, és ilyenkor műtéti úton kell őket eltávolítani. Ennek nincs jellegzetes tünete, de kihatással lehet a menstruációra, erős vérzést, vagy a teljes kimaradást eredményezheti.
A mellrák legtöbbször az emlőmirigyek kivezető járataiból indulnak ki, kisebb részben pedig az emlőmirigyek hámbéléséből alakul ki daganat.
Az mellrák az 50-65 év közötti nők esetében a leggyakoribb, de ma már fiatalabbakat is veszélyezteti. Magyarországon évente kb. 5-6000 új megbetegedést diagnosztizálnak, és ennek majdnem fele halálos kimenetelű.
A mellrák kezelése annál hatékonyabb, minél korábban ismerik fel a daganatot. A korai emlőrák esetében nyolcvan százalékos a gyógyulás valószínűsége, azonban a késői stádiumú, áttétes rák esetében ez az arány csupán tizenöt százalék. A felismeréshez elengedhetetlen a folyamatos önvizsgálat, ugyanis bármilyen csomó észlelése esetén érdemes orvoshoz fordulni.
A mammográfiás - röntgensugarakkal végzett - mellrák szűrés néhány éve ingyenesen biztosított minden nő számára. Legfontosabb azonban a természetes megelőzés, amit a megfelelő étrenddel és a mozgásban gazdag életmód kialakításával segíthetünk elő.
A betegségek ismeretének fényében még nagyobb igazolást nyer az igen alapos kutatás, ugyanis a mozgásgazdag életforma segítségünkre lehet a komolyabb problémák megelőzésében. Lényeges, hogy az ülőmunkát végzők figyeljenek oda a testük karbantartására, hiszen ez elengedhetetlenül fontos az egészséges élethez.