Napjainkban az orvostudomány több mint húsz betegséget ismer, amelyek szexuális úton terjednek - gombák, vírusok, baktériumok vagy élősködők közvetítésével. Különböző becslések szerint évente átlag 330 millió ember kap el valamilyen nemi betegséget. Cikksorozatunk egy-egy betegséget mutat be, kitérve annak veszélyeire, előfordulási valószínűségére és kezelhetőségére. Mai témánk a hepatitis B (HVB), amely a világ népességének mintegy húsz-harminc százalékát érinti.
reklám vége
A betegség kórokozója a hepatitis B vírus. Ez a világ egyik legelterjedtebb problémája, mintegy háromszázmillió idült HBV-fertőzőtt embert tartanak nyilván, a világ népességének 20-30 százaléka életes során volt vírusos.
A betegség két úton terjedhet a legkönnyebben - az intravénás kábítószer használata, és a szexuális együttlét során. A közhiedelemmel ellentétben nem a közös tű, hanem a közös fecskendő használata jelenti a veszélyt az intravénás kábítószer esetében, ugyanis ebben könnyen benne maradhat a fertőző vér. A szexuális együttlét esetében az apró kórokozó sokszor a szemmel láthatatlan sérüléseken keresztül fertőzi meg az egészséges embert. Ezen felül azonban kockázatos lehet a közös használatú, nem kellően tisztán tartott, apró sérüléseket könnyen okozó eszköz - például az olló, a kés, a borotva, a fogkefe. A vírus nagyon agresszív, akár egyetlen csepp testnedvvel is továbbterjedhet a betegség.
Az esetek többségében, mintegy a megbetegedések kétharmadánál tünetmentesen, esetleg enyhe problémákkal (úgy mint fejfájás, fáradékonyság, hőemelkedés) zajlik a betegség. Azonban 1-6 hetes lappangási idő után a betegek egyharmadánál bevezető tünetek jelentkeznek, láz, borzongás, fejfájás, étvágytalanság formájában, amelyeket hasmenés és hányás kísérhet - azonban ezek általában már a vírus következményeként kialakuló májgyulladás tünetei.
A hepatitis B vírus igen veszélyes, a krónikus májbetegségek, a májzsugor és a májrák egyik legfőbb okozója. A világon mintegy hatmillió ember hal meg évente a vírus okozta problémák - a májzsugor vagy a májkarcinóma - miatt.
Az észrevétlenül megbújó vírus komoly problémákat okoz a szervezetben - legfőképp a májban, amelynek jellegzetes tünete a szemfehérje és a bőr sárgasága, amelyet csalánkiütések, bőrelváltozások, valamint végtagfájdalom kísérhet. Ha májbetegség tünetei több mint hat hónapon át fennmaradnak, akkor krónikus betegségről beszélhetünk, amely megnöveli a máj rákos elváltozásának kockázatát - az összes kialakult májrák 60-70 százalékát okozza a HVB betegség.
A diagnózis során az orvos a páciens kórelőzményeit méri fel, valamint megvizsgálja a hajlamosító tényezőket, illetve a panaszokat. Majd vérvizsgálatot végeznek, amelynek során meg tudják vizsgálni egyes ellenanyagok jelenlétét, amiből megállapítható a betegség, illetve annak kórlefolyása.
A betegséget - sok máshoz hasonlóan - könnyebb megelőzni, mint kezelni. Javasolt a fertőzés lehetséges útjainak kerülése, steril eszközök és gumióvszer használata. A legbiztonságosabb védelem azonban a védőoltás, amit Magyarországon 1999 óta adnak.
A heveny májgyulladás esetében tüneti kezelést tudnak alkalmazni, általában a magas vitaminbevitelen felül ágynyugalmat és kalóriadús, zsírszegény, könnyen emészthető ételek fogyasztását javasolják. A krónikus betegség esetében gyógyszeres kúrát alkalmaznak, valamint a kezelés során háromhetente ellenőrző vizsgálatokat végeznek.
