A hepatitis C furcsa betegség: gyakran nincsen semmilyen látható tünete, mégis krónikus májgyulladást okozhat. Hazánkban körülbelül 100 ezer fertőzött beteg él, ám mivel a vírus létezését csak 1989-ben bizonyították be, a fertőzöttek jó részéről senki nem tudja, hogyan lettek betegek. Hogyan kaphatod el? Mire kell vigyáznod? Innen megtudod!
reklám vége
A hepatitis C hasonlít a hepatitis A-hoz és a B-hez (gyakran össze is keverik őket), mivel mind a három betegség vírusos májgyulladást jelent. A hepatitis C azonban az előző kettőnél jóval kevésbé fertőző. Leginkább vérrel terjed (a kábítószer-használók 50-60%-ánál kimutatható a fertőzés), spermával és egyéb testnedvekkel viszont nem igazán. Elvileg szexuális úton is el lehet kapni, de eddig csak néhány ilyen eset ismert.
A hepatitis C leginkább a májat támadja meg, az azonban egyénenként változó, hogy mekkora bonyodalmakat okoz, sőt, az is kérdés, hogy okoz-e egyáltalán valamit. Vannak ugyanis olyan betegek, akik csak hordozók, a vírusra jellemző tünetek sosem jelentkeznek náluk.
A nehezen észrevehető, gyakran lappangó tünetei miatt nevezik a hepatitis C-t sokszor láthatatlan betegségnek is, ami ezek alapján valóban nem tűnik túlzásnak. A láthatatlanság azonban nem jelent veszélytelenséget: a májrákos és a mászsugoros megbetegedések nagy arányban hepatitis C-fertőzés következményeként alakulnak ki.
Ha valaki hepatitis C-vírussal fertőződik meg, alapvetően az alábbi két lefolyás-típus egyikére számíthat:
A fertőzöttek körülbelül 70-80%-nál, vagyis az abszolút többségénél a tünetek kimerülnek fáradtságban és hasi fájdalomban, esetleg jelentkezhet láz vagy étvágytalanság, de egyéb, látható tünet nem. A krónikus típusnál a lappangási idő hosszú, hónapok is eltelhetnek, mire a fertőzés után a betegség kialakul. A rossz hír azonban az, hogy ez nehezen is gyógyul meg: egész hátralévő életedre veled maradhat, ha későn veszed észre.
Ha azonban a fennmaradó 20-30%-ba tartozol, a fertőzés jóval kellemetlenebbé válhat, és megjelenhetnek a szemmel is látható tünetek, mint amilyen a bőr sárgás elszíneződése. Ezért mondják néha a betegséget sárgaságnak is, bár némileg tévesen: a C-típus ugyanis a hepatitis B-nél ritkábban okoz szem-illetve bőrsárgaságot. Az akut esetekre jellemző még a hányás, fejfájás, levertség, fáradtság. Ilyenkor a fertőzés után a jóval hamarabb, néhány hét után jelentkezik a betegség, ami azonban képes teljesen, maradandó májkárosodás nélkül elmúlni.
Egyes betegek esetében olyan is előfordulhat, hogy több, akár 10 év is eltelik, amíg látható és érzékelhető tünetek jelentkeznek, mivel a vírusnak ennyi időbe telik, hogy a májat jelentősen károsítsa.
Az, hogy a két típus közül melyik fertőzött meg téged, viszonylag könnyen, egy egyszerű vérvétellel kideríthető, az eredményekből pedig az orvosod tudni fogja, milyen további vizsgálatokra van szükséged.
A tüneteket és a betegséget többféle módon lehet kezelni, a legjobb módot a beteg és az orvos együtt fogják kiválasztani. A gyógyszereket általában a májkárosodás lassítására írják fel, ezen felül a krónikus típusnál kisebb-nagyobb életmódváltás is szükségessé válhat, ami - többek között - teljes alkoholtilalmat jelent.
A legfontosabb tehát az, hogy minél előbb vedd észre a betegséget, így jó esélyed van arra, hogy végleg meggyógyulj! Ha gyanúsat észlelsz, de húzod-halogatod a dolgot, lehet, hogy késő lesz, mire eljutsz a kezelésig.
Védőoltás még nincs ellene, ezért a legjobb megoldás a fertőzés elkerülése. Mivel leggyakrabban vérrel terjed, ezért a vérátömlesztésnél, vérvételnél, véradásnál, a tetováló szalonokban, kozmetikáknál mindig figyelni kell az eszközök tisztaságára, vagyis csak olyan helyre menj, ahol ez biztosítva van!
