Mi az a kreatív munka, ami félelemmel vegyes csodálatot vált ki? Vajon az borzongat meg, hogy valami újat, valami mást mutat nekünk, olyasmit, amit a művész látott, de mi nem? Tényleg másképp látják a világot a kreatív emberek? Utánajártunk!
reklám vége
Gondolkodtál már azon, hogy egyformának látjuk-e a világot? Hogy a kék mindenkinek kék-e, a fű egyforma zöld-e, és a pohár egyformán félig tele vagy üres? A tudósok bebizonyították, hogy a válasz: nem. Mások vagyunk, másképp látjuk a világot - legalábbis most sikerült fényt deríteni a kreatív emberek világlátására.
Ahogy Pablo Picasso mondta: „Mások látták, mi van, és azt kérdezték, miért. Én láttam, mi lehetne, és azt kérdeztem: miért ne?" Az ötlet tehát, hogy néhányan több lehetőséget látnak másoknál, a kreativitás koncepciójának központi eleme.
A pszichológusok gyakran mérik a kreativitást különböző gondolkodási feladatokkal, például hogy hány felhasználási módot tudsz mondani egy hétköznapi tárgyhoz - mondjuk a téglához. Azok az emberek, akik sokféleképpen használják fel a téglákat a vizsgálat során (pl. egy Barbie baba temetési ravatalához) sokkal kreatívabbnak számítanak, mint azok, akik csak néhány, gyakori felhasználást említenek (pl. falat építeni)
Az 5, fő személyiségjegy közül a nyitottság az, ami miatt a kreatív emberek képesek különböző megoldásokat találni egy adott feladatra., és ugyanez az oka annak, hogy a mindennapi életben is a kreatív tevékenységeket és megoldásokat pártolják, igyekeznek részt venni bennük. Ahogy Scott Barry Kaufman és Carolyn Gregoire a Wired to Create című könyvükben elmagyarázzák: a nyitott emberek kreativitása „a belső és külső világok kognitív feltárására irányuló kísérlet" eredménye. Ez a kíváncsiság, hogy mindent és mindenkit megvizsgáljunk, akár több különböző nézőpont szerint, sokkal nyitottabbá teheti az embereket, hogy minél többet észleljenek az őket körülvevő világból.
A Journal of Research kutatása során azt vizsgálták, vajon a kreatív emberek a fizikai világban is másképp látják-e a dolgokat, azt tesztelték, hogy a nyitottság kapcsolódik-e a binokuláris rivalizálásnak nevezett látásmód-jelenséghez, ami akkor fordul elő, amikor a két szem elé két különböző képet tesznek: például egy piros foltot a jobb, egy zöld foltot a bal szem elé. Ilyenkor az átlagember vagy az egyik, vagy a másik képet látja, azonban a kreatív embereknél előfordulnak olyan pillanatok, mikor a két kép eggyé olvad, a színek pedig keresztezik egymást, egyfajta „kreatív módszert" nyújtva az agynak a probléma megoldására. Átlagembereknél is megfigyelhető ez a jelenség, azonban ez nem tart olyan hosszú ideig, egy kreatív ember esetében kedvező hangulatban hosszabb ez az összemosott időtartam is.
Az emberek, ha nagyon koncentrálnak egy adott dologra, egyszerűen nem látják azt, ami épp az orruk előtt van - innen ered a „fától az erdőt" kifejezés is. Ezt nevezzük „figyelmetlenségi vakságnak".
A kutatás során megmutattak egy videót néhány embernek, amiben páran kosárlabdáznak, és azt kérték tőlük, számolják meg a passzokat a fehér ruhát viselő játékosok között. Miközben mindenki a passzokat számolja, egy gorillajelmezt viselő ember belép a kör közepére, megveregeti kicsit a mellkasát, majd visszalép a helyére. Hihetetlen, de ezt a nyilvánvaló dolgot a kísérletben résztvevő 192 embernek csupán a fele vette észre!
Egy másik kutatás során kiderült: a megfigyelőképesség személyiségfüggő, a nyitott emberek nem csak az adott feladatra (fehérpólós emberek) koncentráltak, hanem a többiekre is, így könnyebben észrevették a háttérben történő dolgokat.
Úgy tűnik, hogy a nyitott emberek jobban, könnyebben birkóztak meg az eléjük állított feladatokkal. De vajon a nem kreatív emberek is képesek lennének kibővíteni a korlátozott látásukat? Vajon ez jó dolog lenne? Bizonyíték van arra, hogy az elme tudása szélesíthető, de van sötét oldala is a kreatív, nyitott személyiségnek: a hétköznapi nehézségek is jobban megterhelik őket, és köreikben gyakoribbak mentális betegségek (pl.: hallucináció). Hatalmas különbség van aközött, hogy mást látsz, mint mások, vagy olyat látsz, ami nincs is ott!
Mindent összevetve: a különböző személyiségű emberek különböző eredményeket produkáltak a vizsgálatok során, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy egyik személyiségjegy vagy tulajdonság sem lesz ettől feltétlenül jobb a másiknál. Ahány ember, annyi személyiség - és ez így van jól!
