Napjainkban a koleszterin szó sokak számára az egészségük egyik fő ellenségét jelenti. A reklámok, sőt, az orvosok is állandóan a túl magas koleszterinszinttel, és annak veszélyeivel fenyegetnek, így már-már úgy tekintünk szegény koleszterinre, mint az emberek leghalálosabb ellenségére. De tényleg így van? Összeszedtünk 5 fontos tényt, amit kevesen tudnak a koleszterinről.
reklám vége
A koleszterin nevű vegyület alapvetően minden emberi sejtben jelen van, és sok szervünk állít elő ilyet. Ezek közül is a legfontosabb a máj, itt termelődik ugyanis a legnagyobb koleszterin-mennyiség. Most is, mialatt ezt a cikket olvasod, a szervezeted - sok más anyag mellett - koleszterint gyárt a háttérben.
A koleszterin alapvető szerepet játszik a sejtmembrán felépítésében, és ez a hormonszintézis kiinduló anyaga is.
Koleszterinre tehát szükség van!
A magas koleszterinszint csak egyetlen (bár fontos) rizikófaktora lehet a szívrohamnak, de a tévhitekkel ellentétben nem ez a fő okozója. Erre ugyanis sok más dolog is hatással van: az illető életkora, neme, genetikai hajlamai, a táplálkozása, hogy mennyit mozog. Bár a koleszterin önmagában nem felelős a szívrohamért, azért nem bagatellizálhatjuk el a szerepét, ezért ha magas a koleszterinszinted, akkor érdemes odafigyelned az egészségedre! (Igazából mindenféleképpen érdemes odafigyelned az egészségedre:))
Bizonyára voltál már életedben vérvételen, ugye? És valószínűleg a laborleleteidre is rápillantottál utána.
Ha igen, akkor már tudod is, hogy három különböző koleszterinről esett szó: az összkoleszterin, a HDL- és az LDL-koleszterin más-mást típust jeleznek.
A HDL (high density lipoprotein vagyis nagy sűrűségű lipoprotein) a „jófiú", amit „védő-koleszterinnek" is szokás nevezni. Ez védi ugyanis az érfalakat, mivel az ott már lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba lebontani.
Az LDL (low density lipoprotein vagyis kis sűrűségű lipoprotein) a „rosszfiú", ez ugyanis a májból az erek felé viszi a koleszterint. Sajnos az LDL akkor is szállítódik, amikor már nincs szükség többre, ilyenkor lerakódik az erek falában és olyan tüneteket okoz, mint az érelmeszesedés, érelzáródás, magas vérnyomás, stb.
Az összkoleszterin szint pedig a HDL és az LDL arányát mutatja meg.
Sok szakértő azt állítja, hogy a koleszterinszint-vizsgálat előtti böjtölés (akár csak egy kimaradt reggeli, akár hosszabb éheztetés) nem csupán fölösleges, hanem egyenesen fals képet mutat a szervezeted állapotáról. Mások szerint viszont ilyen esetben jobb egy kis koplalás.
Éppen ezért az a legjobb, ha megkérdezed az orvosodat, hogy mit kell tenned, és mindig az ő véleményét tekinted mérvadónak.
Az orvosok szerint a leggyakoribb mítoszok ehhez kapcsolódnak: az ember azt hiszi, egészséges, koleszterinmentes ételeket kínál szervezetének, a vér koleszterinszintje mégsem akar csökkenni.
Ennek az az oka, hogy bizonyos anyagok, mint például a tejzsír, a transzzsírok, és a telített zsírok a szervezetbe jutva koleszterinné alakulnak át, így emelve a vér koleszterinszintjét, vagyis messze nem olyan egészségesek, mint amilyennek elsőre látszanak.
Bárhogyan viszonyulsz is a koleszterinhez: harcolsz vele, ellene, vagy ha egyszerűen nem törődsz vele, egy biztos: most már többet tudsz róla.
Segíts eloszlatni a tévhiteket, oszd meg másokkal is a cikket!
