Napjainkban a daganatos megbetegedések mellett a szív- és érrendszeri problémák a leggyakoribbak, elsősorban ezek veszélyeztetik a mai kor emberének egészségét. Éppen ezért a kialakulásukhoz vezető okok kutatása és feltérképezése a szakemberek állandó feladata. Az eddigi évek során megállapították, hogy megannyi tényező játszhat szerepet, azonban egy friss kutatás újabb veszélyfaktorra hívta fel a figyelmet - az amerikai lapban publikált tanulmány szerint az alacsony testmagasság növeli a kialakulás lehetőségét.
reklám vége
A kutatók sokat foglalkoztak már a rengeteg embert érintő szívproblémákkal. Az eddigi vizsgálatok során több okot is feltérképeztek, amelyek növelhetik egyes betegségek kialakulásának esélyét.
Az öregedés egy elkerülhetetlen folyamat, minden ember megérzi az idő múlását. A belsőnk is reagál erre, az idő előrehaladtával a szív sok esetben már nem tud lépést tartani a szervezet normális igényeivel, a kamrák merevvé válhatnak, és ez által nem tudnak megfelelően működni. Így a szívizom meggyengül, a kamrák kitágulnak és a szív nem lesz képes biztosítani a szervezet vérellátását. Ennek következményeként a tüdőben kialakuló nyomás idővel áttevődik a szívre is, ami ezért elégtelenül fog működni.
Ezen felül sokat hallhattuk már a különböző fizikai problémákról, hogy a kialakulás esélyeit növeli a dohányzás, a kevés mozgás és a túlsúly. Ezek mind veszélyeztetik a szervezet egészségét, köztük a szívét is, ugyanis nagy terhet rónak a vérkeringést fenntartó szervünkre. A stressz is folyamatos megterhelést jelent, amely részben összefügg az esetlegesen kialakuló betegségek lelki eredetű okaival is.
Egy néhány évvel ezelőtti kutatás szerint négy féle érzelem létezik, amely képes elősegíteni a szívproblémák kialakulását. A harag, a lehangoltság, a rosszindulat és a szorongás egyaránt rontja a szívkoszorúér állapotát. A vizsgálat során a kutatók több, mint kétezer férfit vizsgáltak meg, akik a kezdetekkor nem rendelkeztek kórelőzményekkel. Ezt követően öt évente folyamatosan ellenőrizték az egészségügyi állapotukat, és különböző pszichológiai teszteket töltettek ki velük, amely kitért érzelmi állapotukra is. A tizenöt éven át tartó megfigyelés eredményei egyértelműen kimutatták, hogy a fentebb említett négy érzelem intenzitása hozzájárulhat a betegségek kialakulásához.
Ez mind oka lehet a különböző szívbetegségeknek, amelyek ma a világ egyik legkomolyabb problémái, és sok ember életét veszélyeztetik. A szívbetegségeket három nagy csoportba sorolhatjuk. Az elsőbe tartoznak a veleszületett szívhibák, amelyek igen csekély - mindössze 0,2 százalékban előforduló problémák. Régebben gyógyíthatatlannak vélték, de a tudomány fejlődésének köszönhetően ma már műtéti úton nagy valószínűséggel megoldható a gond. Ilyen problémák például a kamrai- és a pitvari sövényhiány, vagy a nagyér transzpozíció. A második csoportba sorolhatjuk a gyulladásos betegségeket, amelyek a szív három részének (szívburok, szívizom, szívbelhártya) együttesen, vagy külön-külön történő megbetegedését jelenti. A harmadik csoportba tartoznak a szív koszorúereinek problémái. Ezek szűkülete kettő betegséget okozhat - az angina pektoriszt és a szívinfarktust. Előbbi egy ismétlődő, múló szívtáji fájdalommal kísért betegség, míg a másik a koszorúerek hirtelen elzáródását kísérő, hosszan tartó és tűrhetetlen erős fájdalommal járó probléma.
Egy friss tanulmány egy újabb tényezőnek tulajdonít szerepet a betegség kialakulásának tekintetében.
Közvetlen kapcsolat mutatható ki az alacsony termet és a szívbetegség fokozott kockázata között - derül ki egy új tanulmányból, amely részben genetikai, és nem csupán táplálkozás- vagy életmódbeli tényezőknek tulajdonítja az összefüggést.
Egy amerikai folyóirat online változatában publikált tanulmány készítői mintegy 200 ezer európai ember bevonásával vizsgáltak 180 olyan génvariációt, amely a testmagasságot befolyásolja. A résztvevők egy része koszorúér-betegséggel küzdött, így eredményeik a betegség és a testmagasság összefüggését is kimutatták.
Ezek szerint a magasság 6,5 centiméterenkénti csökkenésével a koszorúér-betegség kialakulásának kockázata átlagosan 13,5 százalékkal növekedett, tehát egy 168 centiméteres emberhez képest egy 152 centiméteresnél 32 százalékkal magasabb a kockázata a koszorúér-betegség kialakulásának. A kutatók azonban hangsúlyozták, hogy ez a genetikai adottság csupán egyike a betegséget kiváltó számos tényezőnek, és nem feltétlenül eredményezi a problémát.
