Gyakran fogyasztjuk ropogtatnivalóként a földimogyorót, amelynek ma már megannyi felhasználási lehetősége ismert. Azonban talán kevesen tudják, hogy nemcsak a korgó gyomorra, hanem az egészségre is jó hatással van.
A földimogyoró, vagy más néven: amerikai mogyoró (Fabaceae) a hüvelyesek és azon belül a pillangósvirágúak közé tartozik. Egyéves, lágyszárú növény, karógyökere és dús oldalgyökérzete van, összetett levélzete négy világoszöld, fényes, fonákján enyhén szőrös levélkéből áll, virágai sárgák. Különlegessége, hogy a virágokat tartó kocsánya a virág megtermékenyülése után megnyúlik, a föld felé növekszik, majd a földbe fúródik, és ott, a földfelszín alatt hozza meg termését.
Az amerikaiak a polgárháború idején kezdték el nagyra becsülni a mogyoró értékes tulajdonságait, mert a katonák tápláló, energiában gazdag táplálékhoz jutottak általa
Sokan csak nassolnivalóként gondolnak a különféle olajos magvakra - köztük a földimogyoróra, pedig ezek az apró finomságok nagy értéket jelentenek szervezetünk számára.
A földimogyoró magja vitaminokban gazdag, 40-50 százaléknyi értékes olajat tartalmaz, emellett pedig jelentős a fehérjetartalma is.
Értékes összetevője a B-vitamin, az E-vitamin és a fitoszterol, amelynek gyulladáscsökkentő hatást tulajdonítanak. Ez utóbbi miatt a kozmetikaipar és a gyógyszeripar egyaránt felhasználja, a bőrszárazság illetve ekcémás elváltozások enyhítésére.
Néhány kutatás kimutatta, hogy a földimogyoró rágcsálása kevésbé okoz fogszuvasodást, mint a burgonyaszirom vagy a sósperec.
A papírvékonyságú vörös hártyájában procianidin-oligomer vegyület található, amely segít a szívinfarktus, és a szélütés megelőzésében.
A magas fitoösztrogén tartalma miatt a premenstruációs szindróma kezelésében, valamint a cukorbetegség okozta retinaelfajulás megelőzésében is hasznunkra válhat.
Mindezek mellett nemrég egy tanulmány keretében is foglalkoztak a földimogyoró jótékony hatásával.
Egy holland kutatás szerint a rendszeresen földimogyorót „rágcsálók" hosszabb életet élhetnek - azonban sokak szomorúságára ebbe nem számít bele a mogyoróvaj fogyasztása. - írja a Livescience.com
Az 1986-ban kezdődött kutatás keretében tíz éven keresztül összesen százhúszezer középkorú nő és férfi életét követték figyelemmel a szakemberek. A vizsgálat végéig mintegy tizennyolcezer vizsgált személy vesztette életét, legtöbbször légzőszervi-, neurodegeneratív-, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve diabétesz következtében.
A különböző elemzések elvégzését követően megállapították, hogy a legalább napi 15 gramm földimogyoró (és esetenként egyéb hüvelyeseket és dióféléket) elfogyasztása esetén mintegy huszonhárom százalékkal kevesebb haláleset történt a fogyasztók között. A kutatók számára egyelőre nem teljesen világos, hogy miért lehet ez is a hosszú élet titka, azonban az már régóta bizonyított, hogy a földimogyoró fogyasztása pozitív egészségügyi hatással van az emberi szervezetre, hiszen többek között többszörösen telített zsírsavakat, vitaminokat, rostokat és antioxidánsokat is tartalmaz.
Korábban végzett vizsgálatok is alátámasztják a most kapott eredményeket, hiszen az Amerikában és Ázsiában végzett felmérések szerint a fogyasztók körében kevesebben haltak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben.
Nem szabad tehát szem elől tévesztenünk a földimogyoró megannyi pozitív hatását, hiszen korábbi és jelenlegi kutatások egyaránt tanúsítják, hogy ennek fogyasztása (persze egyéb dolgok mellett) a hosszú élet titka. Lebegjen tehát ez a szemünk előtt, amikor nassolnivalót akarunk vásárolni az esti tévézéshez, vagy a baráti összejövetelhez.