Nagyot futott az elmúlt években a gluténmentes diéta: olyan sokan hódolnak ennek, hogy az ilyen, speciális alapanyagok és receptek valósággal elárasztották az internetet. Egy harvardi kutatás szerint azonban nem árt vigyázni: a gluténmentes étrend hosszútávon ugyanis 2-es típusú cukorbetegséget okozhat.
reklám vége
A „mentes" ételek korát éljük: egyre több olyan élelmiszert találunk a boltok polcain, amikből hiányzik valami, ami normál esetben benne lenne. Ezekkel a termékekkel nincs is baj, hiszen óriási segítséget jelentenek a különböző ételallergiában és intoleranciában szenvedőknek: laktózmentes tejtermékek nélkül például sokaknak egy sor ételről le kellene mondaniuk, de ugyanez a helyzet a cukorral vagy éppen a gluténnel is.
A gluténérzékenységet (vagy cöliákiát) régebben lisztérzékenységnek hívták, ez a kifejezés azonban legalább olyan pontatlan, mint a hasonló népi elnevezések általában (pl. a szénanátha). A gluténérzékeny ember ugyanis nem a lisztre érzékeny, hanem annak egy fő összetevőjére, egy bizonyos növényi fehérjére, vagyis a gluténra. Ez egyébként nagyrészt olyan gabonafélékben található meg, mint a búza, az árpa vagy a rozs.
Vannak olyan alapanyagok, amikből szintén készül liszt, ennek ellenére nagyjából annyi a glutén bennük, mint influenzában a jóindulat: ilyen például a kukorica, a szója, a burgonya vagy a rizs. Az ezekből készült ételeket tehát bárki nyugodtan eheti.
A gluténérzékenység kellemetlen állapot, ezért örvendetes, hogy ma már sok helyettesítő termék létezik, amikkel a cöliákiában szenvedők (akik egyébként az emberek kb. 1%-át alkotják) is teljes életet élhetnek.
Ez rendben is van, de miért nem fogyasztanak glutént olyanok, akik megtehetnék? És a fő kérdés: jól teszik-e?
A Harvardi Egyetem nemrég publikált kutatása szerint nem. Az egyetem kutatói közel 200 000 ember, 30 év alatt összegyűlt orvosi adatait tekintették át, és azt találták: azoknál, akik korlátozták vagy teljesen elhagyták a gluténbevitelt, 13%-kal nagyobb eséllyel alakult ki 2-es típusú (vagyis felnőtt kori) cukorbetegség, mint a többieknél.
A tudósok egyébként arra voltak kíváncsiak: milyen hatásai lesznek annak, ha egy olyan ember kerüli a glutént, akinek egyébként erre semmilyen egészségi oka nincs. Az eredmény elég meggyőző lett.
A kutatók szerint fontos tény, hogy a gluténmentes ételek általában kevesebb étkezési rostot és más mikrotápanyagot tartalmaznak, mint a többi alapanyag. Ez hosszú távon veszélyes lehet, mert pont ezek a rostok képesek megelőzni a 2-es típusú cukorbetegséget.
A vizsgált személyek közül azoknak, akik napi 4 grammnál több glutént vittek be a szervezetükbe, 13%-kal kevesebb eséllyel kellett szembenézni a cukorbetegség kellemetlen tüneteivel.
Mindezek tetejében ráadásul a (szükségtelen) gluténmentes étrend előnyeire nincsenek tudományos bizonyítékok. A mostani Harvard-kutatással ellentétben a divat-gluténmentességet nem támasztja alá semmi. A vizsgálat eredményeit ismerve úgy tűnik tehát: mindenfelé terjedő alaptalan reklámok és írások nemcsak fölöslegesek, hanem károsak is lehetnek.
Az emberi szervezet alapvetően kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozáshoz van szokva, ennek hiánya pedig betegségekhez vezethet. Aki rá van szorulva arra, hogy egyes alapanyagokat vagy összetevőket elhagyjon, az nem jókedvéből teszi.
Ha arra gyanakszol, hogy te is érzékeny vagy valamilyen ételösszetevőre, menj el orvoshoz, és konzultálj vele! A vizsgálatokat követően világosan ki fog derülni, mi a helyzet, ezt követően pedig szakemberrel (akár orvossal vagy dietetikussal) közösen kialakíthattok egy olyan új étrendet, ami minden fontos alapanyagot, így például a rostokat is pótolni tudja. Ha viszont a vizsgálatok szerint teljesen egészséges vagy, akkor szükségtelen kerülnöd a glutént: iktasd ki inkább a cukrot és a fehérlisztet, amik elhagyása bizonyítottan egészségesebbé tesz!
