Tudományos szenzációval ér fel a tett, amit a San Franciscói California Egyetem kutatói vittek véghez a közelmúltban. A Gladstone Intézet tudósai ugyanis emberi bőrsejtekből állítottak elő tökéletesen működő, inzulintermelő hasnyálmirigy sejteket. A sejtprogramozás új ága biztonságos és jól szabályozott módon lehet képes nagy mennyiségben előállítani olyan sejteket, amelyek hatalmas segítséget nyújthatnak a cukorbetegségben szenvedőknek.
reklám vége
Az inzulintermelő hasnyálmirigy sejtek előállításának területe az úgynevezett transzlációs kutatások (amelyek az orvosi kutatás eredményeit hasznossá és alkalmazhatóvá teszik a betegek számára) kulcsterületét képezi. A témát érintő korábbi kutatások során őssejteket használtak, azaz olyan differenciálatlan sejteket, melyekből különféle sejtek állíthatok elő: szív-, agy-, vagy májsejtek.
Jelen esetben azonban a kutatók új, a korábbinál hatékonyabbnak remélt módszert alkalmaztak. A választásuk a bőrsejtekre esett, mely bőséges, könnyen elérhető típusa az emberi szövetnek. Gondosan kiválasztott gyógyászati anyagok alkalmazásával aztán a bőrsejteket úgynevezett endoderma progenitor sejtekké alakították. Az endoderma nem más, mint a csíralemez belső része, ami az embrionális fejlődés során alakul ki. Mindegyik területből más és más szervek alakulnak ki az egyed fejlődése során. A progenitor sejtre is ugyanaz jellemző, mint az őssejtre: képes különféle sejtekké specializálódni.
Tehát a progenitor sejtek ebben hasonlóak a pluripotens őssejtekhez, mégis előbbiek valamennyire már differenciáltak, tehát bizonyos mértékig programozottak azt illetően, hogy milyen sejt válik majd belőlük.
A fenti eljárással, (hogy nem alakították teljesen vissza a bőrsejteket kezdeti formájukba) a tudósoknak soha nem látott gyorsasággal sikerült őket hasnyálmirigy sejtekké alakítani. Különféle anyagok alkalmazásával aztán a sejtek osztódni kezdtek, és billiószoros replikációs rátát értek el, tehát rengeteg sejt „készült el". Az egyik legsúlyosabb betegség, a rák is ellenőrizetlen sejtosztódást jelent, ebben az esetben a sejtek azonban nem mutatták bizonyítékát semmiféle rosszindulatú daganat kialakulásának. Ezzel ellentétben végig megőrizték a sejtspecifikus progenitor sejt mivoltukat. A folyamat végére így a bőrsejtek fokozatosan inzulintermelő hasnyálmirigy sejtekké váltak.
A végső lépések voltak a legegyedibbek és a legnehezebbek is egyben: korábban ugyanis nem volt még rá példa, hogy mesterséges úton ilyen eredményesen hozzanak létre hasnyálmirigy sejteket. Az ilyen típusú sejtek eredetileg az úgynevezett Langerhans-szigeteken találhatók, ami nem az éppen legdivatosabb trópusi úti cél neve, hanem a hasnyálmirigy olyan területei, ahol a hormontermelő sejtek találhatók.
Annak érdekében, hogy megállapíthassák, hogy a laboratóriumi körülmények között előállított sejtek mennyire hatásosak, egerek hasnyálmirigyébe ültették be őket. Ezt követően a kísérleti állatok szervezetének glükózszintjét megemelték, hogy megvizsgálhassák, mennyire működnek az új sejtek. A kísérlet sikerrel zárult, a sejtek tökéletesen reagáltak és azonnal inzulintermelésbe kezdtek, amint megemelkedett az állatok vércukorszintje.
Az új eljárásnak köszönhetően a kutatók szinte korlátlan mennyiségben lehetnek képesek tökéletesen működő inzulintermelő sejtek mesterséges előállítására. További kísérletek szükségesek ahhoz, hogy az új sejtek működőképességét az emberi szervezetben is leteszteljék, de a kutatás eredményei már önmagában is óriási haladást jelenthetnek a cukorbetegség hatékonyabb kezelésének irányába.
