Ösztönös a vidámság, vagy elég egyszerűen csak elhatározni? Ha sokszor merengsz hasonló kérdésen, akkor itt az ideje, hogy hátradőlj, hiszen a világ egyik legnagyobb kutatása során a tudósok megválaszolták a kérdésedet. Sikerült megtalálni a boldogság génjeit!
reklám vége
Veled is előfordult már olyan hogy minden ok nélkül szomorúság tört rád, vagy pedig fülig érő szájjal vigyorogtál mindenkire, aki szembejött veled? Volt már olyan, hogy ennek sehogy sem tudtál rájönni az okára? Lehet, hogy nem a körülmények, hanem éppen a DNS-ed játszott veled!
Az érzések a legfontosabb emberi tulajdonságok közé tartoznak, hiszen nemcsak a te életedet képesek befolyásolni, hanem rajtad keresztül másokét, sőt, bizonyos helyzetekben akár milliókét is. Gondolj csak Antonius és Kleopátra szerelmére: a római politikus a császárságért folytatott küzdelemben ugyan alulmaradt riválisával, Octavianusszal szemben, az egyiptomi fáraónővel kötött szövetsége viszont egyben a történelem egyik leghíresebb és legszebb szerelmi történetévé vált.
A legendás VIII. Henrik angol király pedig még saját vallást (az anglikán egyházat) is képes volt létrehozni országában pusztán azért, hogy az ő elképzelései szerint alakuljanak a dolgok, és átengedhesse magát az áhított nő iránti szenvedélyének.
Az érzelmek tehát komoly döntések magyarázatai is lehetnek. Sok diktátor és zsarnok kegyetlenkedését magyarázza például a félelem.
A Nature című újság az egyik legrangosabb tudományos folyóirat a világon, az ebben megjelenő cikkekre mindenki felkapja a fejét. Éppen ezért hatalmas szenzáció az a nemrégiben publikált kutatás, amelyik 17 ország 140 kutatóintézetéből 190 tudóst egyesít egy feladatban: a genetika alapján megérteni az emberi viselkedést és az érzelmeket.
Ez óriási vállalkozás, hiszen a kutatók több ezer ember genetikai mintáját vizsgálták meg, ennek során bukkantak rá a hatalmas felfedezésre: bizonyítékokat találtak arra, hogy a genetikai háttered háromféle érzelmet befolyásolhat:
Ez azt jelenti, hogy a világon elsőként sikerült igazolni azt, hogy sokszor az ember hangulatát, érzéseit nem elsősorban a környezete vagy a vele történtek határozzák meg, hanem a velünk született genetikai örökség.
Vérre menő vitákat lehet folytatni a barátokkal azon, ki hogyan értékel egy adott helyzetet. Hármast kaptál a vizsgán? Kinéztél egy bonyolult, ínycsiklandozónak ígérkező receptet a neten, de az eredmény nem lett éppen íz-orgazmus?
Az, hogy kudarcként, vagy a sikerhez vezető út egyik állomásaként ítéled-e meg ezeket az eseteket, nagyrészt az őseidnek, pontosabban a génállományodnak köszönhető.
Ez persze nem azt jelenti, hogy innentől kezdve kész, lehúzhatod a rolót, és semmit sem tehetsz azért, hogy megváltozz, ha szeretnél. Éppen ellenkezőleg! Ez csak egy adottság, de a felfogásodon kitartó és kemény munkával tudsz változtatni, ha akarsz, ez azonban rajtad múlik.
A kutatásban részt vevő tudósok is arra figyelmeztetnek, hogy az ember bonyolult lény, és az érzéseit csak részben magyarázhatja a genetika. Ez a vizsgálat segíthet felfedezni, feltárni az emberi viselkedés mozgatórugóit, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen meg is fejtettek mindent!
A mostani eredmények alapvetően azt segítenek megérteni, hogy valaki miért úgy viszonyul a dolgokhoz, ahogyan - ezt eddig nem tudtuk megmagyarázni. Sokszor bántunk embereket azért, mert nem értjük, miért érzi magát rosszul egy félresikerült dolog miatt. Az eredmények ezért nagy segítséget nyújthatnak például a mostanság népbetegségnek számító depresszió kezelésében is, hiszen jobban fel tudjuk majd tárni az okokat.
Valaki már attól boldog, ha vesz egy új cipőt vagy este az ölébe ugrik a cica egy kis hízelgésre, másnak ezek a dolgok csak hétköznapi apróságok. Most már sejthetjük, hogy ezt a különbözőséget sok más mellett néhány huncut gén okozza.
Hogy mi a boldogság titka? Erről részletesebben itt olvashatsz!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is, hátha jobb kedvük lesz tőle!
