Tudtad, hogy majdnem 1/10 részben idegen géneket tartalmaz a tested? Úgy is mondhatnánk, hogy az Alien-ek már a spájzban vannak, de természetesen ennyire nem sci-fi a jelenség: „csupán" arról van szó, hogy DNS-ed 8%-a olyan, idegen molekulákból áll, amik képesek beépülni a sejtjeidbe, és módosítani a genetikai adottságaidat.
Egyre többet tudunk a DNS-ről: egy ideje például ismerjük a teljes emberi genomot is, sőt, ha kíváncsi vagy a saját genetikai kódodra, egy kis nyálminta és néhány száz dollár segítségével fel is térképeztetheted egy genetikai laborban. De azt tudtad-e, hogy vannak benned idegen gének is?
Azt bizonyára tudod, hogy a DNS, vagyis a dezoxiribonukleinsav egy kettős spirál alakú óriásmolekula, amely az örökítő anyagot hordozza az élőlényekben - többek között a te szervezetedben is. Ez egy amolyan interaktív terv, ez határozza meg, milyen lesz a létrejövő ember.
A DNS szerepe azonban - a tervrajzoktól eltérően - nem ér véget a „mű" létrejöttével. Jelen van a tested minden egyes sejtjében, és a benned folyamatosan zajló sejtosztódás is a DNS útmutatásai alapján történik.
Az Amerikai Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences, NAS) nemrég publikált tanulmányából kiderül, hogy a DNS-ünk 8%-a nem emberi eredetű, hanem valamilyen maradvány, vírustöredék.
Nem kell megijedni, nem Alien film-beli lényekről van szó (bár kísértetiesen hasonlóan működnek): ezek a töredékek tulajdonképpen emlékek, az úgynevezett retrovírusok tevékenységének emlékei. Ezek olyan RNS-vírusok (a DNS-hez hasonló génmolekula), amelyek a sejtekbe bekerülve képesek a saját örökítő anyagukat lemásolni, és beépülni a genomba.
A folyamat létezéséről már régóta tudunk, de működése még mindig teljesen ismeretlen a tudósok számára. De ez nem is baj, hiszen ami igazán fontos, az a hatás: olyan hírhedt betegségek okozói is ezt a beépülő módszert alkalmazzák, mint az AIDS-et okozó HIV-vírus, vagy leukémia.
A genomba való beépülés (valóban sci-fibe illő) képessége azért veszélyes, mert így az ember sejtosztódási folyamatában keletkezik zavar, vagyis tulajdonképpen a beteg szervezete fordul önmaga ellen, anélkül, hogy bármilyen méreg vagy egyéb hatás roncsolná. Azért is nehéz megoldást találni, hiszen ha a folyamatot nem ismerjük, harcolni sem igen tudunk ellene.
A most felfedezett vírustöredékek tehát hajdani retrovírusok munkálkodásának maradványai, amelyek egykor (például a HIV-vírus elődjeként) beépültek az emberi DNS-be, az évezredek során pedig addig „koptak", hogy mára már csak bizonyos részeik őrződtek meg. A legtöbb emberben nem is található teljes retrovírus, ez csak a vizsgált alanyok 2%-ra jellemző.
A mostani felfedezés kutatói tehát tulajdonképpen genetikai régészek, hiszen töredékek alapján dolgoznak, és következtetnek folyamatokra.
A módszerük azonban a legújabb technológiákon alapul: 2500 fős mintát állítottak össze a világ minden tájáról származó emberekből, és a génjeik digitalizálásával hoztak létre egy referenciacsoportot. Az eredmény az lett, hogy 19 új retrovírust találtak az eddig ismert 17 mellé, ezek egyike pedig 50 alanyban nemcsak töredék formájában, hanem teljes genomjával jelen volt.
Ez azért veszélyes, mert bár ősi génmaradványról van szó, a vírus teljes, ezért elvileg működőképes is (ellentétben a töredékekkel, amelyek nem).
Gondolj bele, milyen izgalmas lenne, ha belelátnánk, milyen ősi betegségek okozója lehetett egykor! Az ezt vizsgáló tudósok legalábbis nagyon izgatottak, ha arról van szó, hogy egy ősi vírustöredék működésébe nyerhetnek bepillantást, hiszen ezáltal talán könnyebben meg tudnák érteni a mai retrovírusokat is.
A retrovírusok és azok töredékei, mint bennünk élő „pici idegenek", ijesztőnek tűnhetnek, de valójában életünk (és genomunk) természetes részei évezredek óta. Nélkülük nehezebb lenne néhányunk élete, hiszen vannak köztük „jófiúk" is: az egyik ilyen például a terhesség alatt segíti a magzat védelmét.
A mostani felfedezés közelebb vihet bennünket ahhoz, hogy megismerjük a retrovírusok titokzatos világát, s ezáltal egy kicsit saját magunkat is.
Érdekesnek találtad a cikket? Oszd meg másokkal is!