Szeretnél boldog lenni? Naná! Mindenki szeretne! A boldogsághoz vezető út azonban már nem ilyen egyszerű: ahány ember, annyi „recept". Egy átfogó kutatás azonban most meghatározta, hogy statisztikailag mi az, ami a lehető legtöbb embert boldoggá teszi. A cikkben a boldogság titka következik!
reklám vége
Mindenki boldog akar lenni. Nevezhetjük ezt akár az emberi lét egyik alapvetésének is, sőt, sokan az élet értelmét is ebben látják. A boldogsághoz vezető utat illetően azonban már megoszlanak a vélemények. A leggyakoribb válaszok között az anyagi biztonságot és a jólétet találjuk, „a pénz nem boldogít" közhelye ellenére is. A témában végzett leghosszabb ideje tartó kutatás eredményei azonban valami egészen mást mutatnak.
Egy nem olyan régen napvilágot látott kutatás szerint a megkérdezettek 80%-a a meggazdagodást tartotta élete legfontosabb céljának, ezzel egyidejűleg a résztvevők 50%-a a hírességet (is) megjelölte, mint leghőbb vágyat.
Ezek az irreális célok azonban a legtöbb ember számára elérhetetlenek.
Utólag azonban általában okosabb az ember. Hasznosnak tűnt megvizsgálni a kérdést úgy, hogy az alanyok egész életét, vagy akár azon túl is végigkísérje a kutatás. Így lehetőséget nyílt arra is, hogy megvizsgálják, hogy az idős korukban is boldog emberek hogyan voltak képesek ezt a mutatványt véghezvinni.
A Harvard Egyetem kutatása olyan hosszú időszakot ölel fel, hogy Robert Waldinger pszichológus már a harmadik vezetője.
75 éven keresztül követték nyomon 724 ember életét, minden évben megkérdezve őket a munkájukról, családi életükről és egészségükről. Nagyon ritka, hogy egy kutatást ennyire hosszú ideig folytatni lehessen, szerencsére ez esetben ez sikerült.
A több mint hétszáz alany közül 60-an még mindig életben vannak. Legtöbbjük 90 év feletti, és a kutatásba már az alanyok gyermekeit (több mint 2000 új résztvevőt) is kezdik bevonni.
1938 óta a kutatás két csoport életét követte nyomon. Az egyikben a Harvard Egyetem hallgatói voltak, akik legtöbbje részt vett a második világháborúban; míg a másik Boston legszegényebb rétegéből származó férfiakból állt. A kutatás elején kiterjedt vizsgálatoknak vetették alá az alanyokat, majd nyomon követték az életüket, ahogyan felnőttek, és teljesen különböző foglalkozású (orvosok, ügyvédek, gyári munkások, kőművesek, stb.) emberekké váltak. A kérdőívezés mellett az orvosi dokumentációjukhoz is hozzáfértek a kutatók, valamint családjukat, környezetüket is mindig kikérdezték az alanyokról.
A boldogság titkának kutatása során tehát széles körű és gazdag adatbázisra támaszkodhattak a kutatók a témával kapcsolatos kérdések megválaszolásakor. Arra jutottak, hogy a boldogsághoz nem a pénz, nem a hírnév, még csak nem is a karrier vezet. Az eredmények szerint a jó emberi kapcsolatok járulnak hozzá leginkább egészségünk és boldogságunk megőrzéséhez.
A kutatás három fő tanulsága közül az első, hogy a közösségi kapcsolatok nagyon jó hatással vannak az emberekre. Azok az emberek ugyanis, akiknek több emberi kapcsolatuk van (családi, baráti vagy más közösségi) általában boldogabbak, hosszabb ideig élnek és egészségesebbek is. Azok, akik magányosnak érzik magukat, sokkal boldogtalanabbak, és hamarabb romlik meg az egészségük.
Ilyenkor fontos rögzíteni, hogy nemcsak az lehet magányos, aki egyedül van: a legszörnyűbb a társas magány érzése. Nem a barátok száma, vagy a tartós párkapcsolat a fontos, sokkal inkább az, hogy ezek az emberi kapcsolatok milyen minőségűek. A boldogság kutatás azon alanyai, akik a legelégedettebbek voltak emberi kapcsolataikkal 50-es éveikben, azok váltak a legegészségesebb 80-asokká.
A második nagy tanulság, hogy a kapcsolatok minősége még a fizikai fájdalmak eltűrésében is segít: a jó kapcsolatokkal rendelkezők ugyanolyan boldogok maradtak, még ha fájdalmakat is kellett kiállniuk, de a rossz kapcsolatokban ragadtaknál az érzelmi fájdalom tovább erősítette a szenvedést.
A harmadik eredmény, hogy a stabil és kiegyensúlyozott, időskorban is meglévő emberi kapcsolatok a szellemi frissesség megőrzésében is segítenek, a kapcsolatban élők memóriája tovább marad éles magányos társaikénál. Ez nem jelenti azt, hogy csak a tökéletes kapcsolatok tesznek boldoggá: akár mindennapos veszekedések is megjelenhetnek, mindaddig, amíg az emberek igazán úgy érzik, hogy alapvető fontosságú helyzetekben számíthatnak a másikra.
A stabil emberi kapcsolatok megőrzése sok türelmet és energiát igényel, hiszen ezek a kapcsolatok igen bonyolultak lehetnek. Éppen ezért első ránézésre ápolásuk nem tűnik vonzó feladatnak, miközben nagyon úgy tűnik, hogy hosszú távon mégis ez tűnik a legfontosabbnak életünk minősége szempontjából.
Szóval az élethosszig tartó boldogság titka az emberi kapcsolatokban rejlik: legyen minél több, minél jobb és minél szeretetteljesebb!
A hosszú távú boldogságod érdekében oszd meg ezt a cikket a barátaiddal is!
