Tavasszal szénanátha gyötör? Az ételallergia az idegeidre megy? Lehet, hogy egy távoli, neandervölgyi felmenő az, akit okolnod kell a bajokért! A különböző fajok közötti párosodás ugyanis a genomnak egy olyan szakaszát befolyásolhatta, ami bizonyos embereknek hiperérzékeny immunrendszert adott, aminek extra védelmével azonban az ártalmatlan pollenekre vagy élelmiszerekre adott túlzott reakciók is együtt járnak.
reklám vége
A továbbörökítés pontos körülményei ismeretlenek, de tény, hogy a ma élő európai ember genomjának átlagosan 1-6%-át a neandervölgyi emberektől kapta. Ez az öröklés különösen gyakori a DNS-kontrolláló, úgynevezett Toll-szerű receptorok (TLR-ek) esetében. Ezek olyan fehérjék, melyek potenciális veszélyek esetén megindítják a szervezet válaszreakcióit.
Újabban két kutatás is vizsgálta a témát, és úgy tűnik, hogy a TLR-ek esetében a neandervölgyi gének erősebben fejeződnek ki, és ezek felelősek a fokozottabb immunreakciókért.
A vizsgálatok felfedték, hogy a mai emberek genomjában három olyan veleszületett immunrendszer-gén is megtalálható, mely az emberi Toll-szerű receptorok csoportjába tartozik.
A TLR1 és TLR6 allélek a neandervölgyiektől, a TLR10 allél pedig egy harmadik embertípustól, a mai Szibéria területén élt gyenyiszovai embertől származik, aki pedig a modern, illetve a neandervölgyi emberekkel is párosodott.
Ezekben, illetve más, az immunrendszert szabályozó génekben magasabb a neandervölgyi származás aránya, mint más kódoló génszakaszokban.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a legtöbb, a területen történ változás 6-13 ezer évvel ezelőtt következett be, amikor az ember a vadászó és gyűjtögető életmódtól a gazdálkodás irányába kezdett eltolódni. A TLR allélek területén sokkal nagyobb a neandervölgyi származékok jelenléte a szokásosnál. Míg ez általában csupán 1-2%, ezen gének esetében a különféle etnikumú, nem afrikai, modern emberek 11-51%-ában mutatható ki a neandervölgyi allélek jelenléte.
Mivel a fertőző betegségek mindig is a gyakori halálozási okok közé tartoztak az emberek esetében, (főleg az antibiotikumok és különféle oltások megjelenése előtt), ezért az immunrendszer igen intenzív szelekciós nyomás alatt volt.
A gyenge immunrendszerrel rendelkező emberek ritkán tudták továbbadni génjeiket, hiszen meghaltak, mielőtt szaporodhattak volna. Ezzel együtt azonban az előnyös gének továbbadása annál gyakoribb volt a fajok közötti párosodás útján.
A neandervölgyi emberek Európa és Nyugat-Ázsia területén éltek, kb. 200 ezer évvel a modern ember megjelenése előtt. Nagyon jól alkalmazkodtak a helyi klímához, ételekhez, illetve a különféle kórokozókhoz is. A neandervölgyi emberfajjal való keveredés kedvező adaptációkat jelentett a modern ember számára. Az ilyen előnyök példájaként a kutatás kimutatta, hogy a más fajok alléljeivel rendelkező emberek kisebb valószínűséggel rendelkeznek a Heliobacter pylori nevű baktériummal, ami a gyomorfekély kialakulását segítheti elő. Ezen gének örökösei azonban egyúttal magas árat is fizetnek az ilyen jellegű védettségekért: kellemetlen velejárói a különféle allergiák. A nagyobb fokú védettséggel ugyanis az allergiákra való erősebb hajlam is együtt jár, valószínűleg ezért tudtak fennmaradni ezek a gének mind a mai napig.
Szóval valahányszor tüsszögőroham tör rád nyáron, akárhányszor kell mellőznöd a finom kovászos uborkát, vagy egy ínycsiklandó tejeskávét, jusson eszedbe: részben ennek az allergiának köszönheted, hogy neandervölgyi őseid elég sokáig éltek ahhoz, hogy megszülethessenek a felmenőid - és a sor végén te magad is.
Érdekesnek találtad a cikket? Oszd meg ismerőseiddel is!
