Az erős immunrendszer alapvetően fontos az egészségünk érdekében - már csecsemőkortól. Ezért azt gondolhatnánk, hogy az erős immunrendszerű babák jól jártak, amikor a genetikai előnyöket osztogatták, hiszen ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben. Ám a legújabb kutatások azt mutatják, hogy az erős immunrendszer éppúgy lehet hátrány is a babánál.
reklám vége
Azok a babák, akik túlságosan aktív immunsejtekkel jönnek a világra, hajlamosabbak a különböző ételallergiákra (például a tej, tojás, mogyoró, búza allergiára). A kutatás eredményei egyfelől elszomorítóak, másfelől viszont ígéretesek. Ha sikerül meghatározni az immunsejtek csecsemőkori aktivitásának összefüggését a később kialakuló ételallergiával, akkor lehet, hogy a túlérzékenység megelőzhető!
Egy közelmúltbeli kutatás során olyan babákat vizsgáltak, akiknek születésük során változások következtek be az immunrendszerükben, majd ezeket az eredményeket társították az allergia kockázatával. A kutatások arra az eredményre jutottak, hogy az újszülöttek egy része olyan immunrendszerrel rendelkezett, amely megalapozta a későbbi ételallergia kialakulását.
A Barwon Infant Study kutatás a köldökzsinórból vett vérmintán alapult, és az ausztrál Child Health Research Unit (CHERUB) végezte. Nyomon követték az anyukák terhességét, és a születés utáni állapotot is, így vizsgálták meg a környezeti és genetikai tényezőket, amelyek az immunitást és az allergiát befolyásolják.
A vérminta, amelyet a köldökzsinórból vettek, lényegében egy pillanatképet mutatott a baba immunrendszerének állapotáról a születés pillanatában. Azoknál az újszülötteknél, akiknél később ételallergia alakult ki, egy bizonyos monocita nevű immunsejtet találtak (a fehérvérsejtek egyik fajtája), ami sokkal aktívabb volt a normális szintnél.
A monociták a kevésbé specializált részét képezik az immunrendszernek - nevezzük őket gyalogos katonáknak - mivel ők helyezkednek el a fertőzések elleni háború frontvonalán.
A kutatás során kiderült, hogy a hiperaktív monociták megváltoztatták az immunválaszt, és több speciális, úgynevezett T-sejtet engedtek színre lépni. Ezeket a T-sejteket arra késztették, hogy olyan tulajdonságokat vegyenek fel, amelyek közismerten az allergiás reakciókért felelősek.
A kutatásban résztvevő babáknál ezt az immunsejt változást kapcsolatba lehetett hozni az allergia kialakulásával.
A világ különböző pontjain az elmúlt két évtizedben háromszorosára emelkedett azoknak a száma, akik valamilyen ételallergiában szenvednek. Ennek az emelkedésnek a nagy része főleg az 5 éven aluli gyermekeknél mutatkozott. Szintén növekedett az immunitással kapcsolatos betegségek száma, beleértve az ekcémát, azt asztmát, az 1-es típusú cukorbetegséget, a sclerosis multiplexet és a gyulladásos bélbetegségeket.
Az élet korai éveiben zajló abnormális immunfejlődés nagy valószínűséggel kapcsolatba hozható a fent említett betegségekkel. Az ételallergia egy jó jelölt volt arra, hogy kutatást alapozzanak rá, hiszen elég gyakori, korai életszakaszban is kezdődhet, és egyértelműen ki lehet mutatni.
A következő lépés az lesz, hogy meg kell keresni annak az okát, hogy a vizsgált babák miért rendelkeznek hiperaktív immunsejtekkel már születésükkor. A bébi genetikai felépítése miatt aktiválódnak ezek a sejtek? Vagy éppen a szülés közben lépnek működésbe? Esetleg már korábban a terhesség alatt?
Míg az alapvető genetikai hajlam az allergiára lehet az egyik tényező, addig az ételallergia növekvő előfordulása inkább a környezeti faktorokra mutat, mint bűnösökre.
Még folyik a vizsgálat az anyuka életstílusa, és a környezeti hatások szerepének meghatározására. Az étrend, a bevitt tápanyagok és vitaminok mennyisége, a fertőzéseknek való kitettség mértéke, az antibiotikumok szedése mind hatást gyakorolnak a mama testében elő mikroorganizmusokra és baktériumokra, közvetve pedig a baba egészségére is.
Ha a tudósok rá tudnának jönni, hogy mi aktiválja a monocita sejteket a babában, akkor képesek lehetnének arra is, hogy olyan életmódbeli, és környezeti változásokat javasoljanak, amely csökkentheti a későbbi ételallergia kialakulását.
A kutatás és az eredményei azt mutatják meg, hogy mennyire fontos a várandósság idejét és a kezdeti életszakaszt is vizsgálni ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy az immun rendellenességek és különböző allergiák előfordulása miért növekedett meg az elmúlt időszakban.
Tetszett a cikk? Oszd meg az ismerőseiddel!
