Veled is egyre gyakrabban fordul elő, hogy munka közben olthatatlan szükségét érzed, hogy pár percenként csekkold a facebookodat? Minden leírt mondat után frissíted az email fiókodat? Gyakran kalandozol el, amikor koncentrálnod kellene? Nem vagy egyedül: a Microsoft legújabb kutatása szerint az információfüggőségtől a koncentrációs készségünk az aranyhal szintjére süllyedt.
reklám vége
A Microsoft legújabb kutatása szerint igazuk lehet a technológia miatt aggódóknak: a közösségi média és az emailcunami leginkább a fiatalok koncentrációs készségére van borzalmas hatással, közel nullára redukálva azt az időtartamot, amit egy dologra figyelve tudnak tölteni.
Az adatokat persze megfelelő fenntartásokkal kell kezelni, hiszen a jelentés nem tartalmaz igazán részletes számadatokat.
Az oldal adatai szerint az aranyhalak figyelme például 9 másodpercig tart (ezt vajon hogyan mérték meg?), ugyanez képesség az emberek esetében 2000-ben még átlagosan 12 másodperc volt, de 2015-re 8,25 másodpercre csökkent.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az agy egy adaptív rendszer, ami folyamatosan újraszervezi a figyelem eloszlását a környezeti változásoknak megfelelően, így napjaink modern, online világában gyorsan változik a figyelmünk hosszúsága. Ebben semmi meglepő, sőt, talán megkockáztathatjuk, hogy semmi káros sincsen. A kérdéskört elég nagy vita övezi, melynek középpontjában az áll, hogy manapság is képesnek kell lennünk figyelmünk fenntartására, az azt könnyen elvonó tényezők ellenére.
A figyelem jellemzően sajátos tárgyát képezi a vizsgálatoknak, és nem meglepő módon a vizsgálat módja sok esetben befolyásolja a végső eredményeket is.
Ennek ellenére, vagy éppen ezért, az emberi figyelem az egyik legtöbbet vizsgált terület a pszichológiában: csak az elmúlt 10 évben több mint 1200 kutatás foglalkozott ezzel.
Az utóbbi években közzétett kutatási eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a közösségi médiának és a modern technológiának hatása volt a figyelemre. A népszerű vélekedéssel ellentétben azonban ez a hatás nem destruktív, sokkal inkább fejlesztő jellegű. Egy konkrét példát említve: a videojátékokkal gyakran játszók jellemzően jobban teljesítenek a figyelmet mérő teszteken, mint nem játszó társaik, ráadásul a játékok használatának elkezdésével egyidejűleg a figyelem mértéke is javul az alanyok esetében.
A kognitív képességek folyamatosan változnak, és értékeik egy adott napon belül is eltérőek lehetnek, így ez nem feltétlenül jelent egyben rosszat is, sőt. Már ezen napi változások vizsgálatára is indult kutatás, melynek alanyai megtudhatják, hogy a nap melyik részében érdemes szellemi tevékenységet folytatniuk, mikor vág jobban az agyuk.
Sokkal könnyebb megválaszolni azt a kérdést, hogy a koncentrációs készség megváltozása minek köszönhető, illetve, mik azok a tényezők amik befolyásolják. Az informatikai cég jelentése azt is felfedte ugyanis, hogy a figyelmet megragadó, illetve elvonó tényezők sok esetben a folyamatosan fejlődő és változatos módon „tálalt" hirdetések, melyek segítségével a marketingesek igyekeznek elérni a fogyasztókat.
Mind az online, mind pedig az offline világ tele van több érzékszervre egyszerre ható hirdetésekkel, melyeknek egyetlen célja a figyelem felkeltése. Ezek elkerülése a modern világban szinte elérhetetlen luxus lett, leszámítva a sok esetben fizetős reklámblokkoló alkalmazásokat - de csukott szemmel azért mégsem járhatunk (legalábbis káros az egészségre).
A mentális képességek, így a figyelem fenntartása is folyamatosan változnak, éppen azért, hogy mindig a körülményeknek leginkább megfelelően szolgálhassák az emberi szervezetet. Mostanra a körülményeket leginkább olyanok alakítják, akik számára figyelmünk megszerzése a legfontosabb. Éppen ezért ideje lenne, hogy mi magunk is legalább annyira értékesnek tartsuk ezt a drága kincset, mint amennyire a reklámszakemberek teszik.
Te egyben olvastad végig ezt a cikket, vagy megszakítottad, hogy válaszolj egy facebook üzenetre?
Oszd meg az ismerőseiddel is és teszteld a figyelmüket!
