A depresszió és egyéb betegségek kezelésére használt antidepresszánsok enyhítik a tüneteket, azonban hosszú távon megannyi káros hatásuk van. Több korábbi vizsgálat bizonyítja a negatív következményeket, és egy napokban megjelent tanulmány is alátámasztja, hogy a gyógyszerek szedése hozzájárul a morálisan helytelen döntések meghozatalához.
reklám vége
Ma már számos depresszió elleni készítmény kapható, amelyek sokszor más zavarok (például figyelemzavar, kényszerbetegségek) kezelésében is használatosak. Ezek a gyógyszerek befolyásolják azoknak az agyi ingerületátvivő anyagoknak a működését, amelyek részt vesznek az érzelmek szabályozásában, ez által enyhítik a különböző betegségek tüneteit. Ezeknek összesen négy fajtáját különböztetjük meg.
A Triciklikus antidepresszánsok (TCA) az egyik legrégebbi típusú szerek, amik elsősorban a noradrenalin és a szerotonin szintjét szabályozzák. A Monoamin oxidáz gátlók (MAO) szintén viszonylag régről ismertek, a szerotonin, dopamin és a noradrenalin lebontását végző monoamin-oxidáz nevű enzim gátlása révén fejtik ki hatásukat. A szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI) az antidepresszánsok egy újabb nemzedékébe tartoznak, amelyek lényegében gátolják a szerotonin gyors felszívódását. A negyedik fajta gyógyszerek csoportjába tartoznak a szerotonin és noradrenalin visszavétel gátlók (SNRI), amelyek szintén újabb típusúak, és ezek mind a szerotonin, mind a noradrenalin szintjét megemelik az agyban.
A különböző gyógyszerek enyhítik a betegségek tüneteit, azonban egyúttal komoly következményeik is lehetnek.
A gyógyszer célja, hogy megváltoztassa az agyban a kémiai anyagok egyensúlyát, de ennek a változásnak több mellékhatása is van. Ezek között akadnak olyanok, amik azonnal jelentkeznek, de vannak amik csak hosszabb távon alakulnak ki. Bár ezek nem minden esetben jelentkeznek, mégis komolyan befolyásolják a betegek életét.
Amennyiben a gyógyszer nem megfelelő, hamar kialakulnak a mellékhatások. Ezek között találjuk
Ezeken felül további veszélyeket is magában rejt az antidepresszánsok alkalmazása.
Az egyik legveszélyesebb probléma a csillapíthatatlan nyugtalanság valamint az agresszív cselekvések megjelenése. A stimuláns hatás lényege, hogy a gyógyszer nem csak az agyi szerotoninszintet befolyásolja, hanem serkenti az ún. dopamin-rendszert is. Ez a hatás pedig megegyezik az összes legális és illegális élénkítő szer hatásával.
Meglepő módon az antidepresszánsok depressziót is okozhatnak. Sok készítmény sajátja ez a mellékhatás, de nem minden esetben lehet megkülönböztetni a gyógyszer okozta súlyosbodást a kezdeti tünetek rosszabbodásától, vagy a beteg állapotában egyébként is fellépő romlástól.
Az antidepresszánsok hatással vannak a véralvadékonyságra is, különösen ha más szerekkel együtt alkalmazzák őket.
Mindezek mellett egy nemrég publikált tanulmány felhívta a figyelmet az antidepresszánsok egy másik hatására, mégpedig, hogy ezek befolyásolják a morális döntéshozatalt.
A szerotonin és a dopamin ingerletátvivő anyagok, amelyek hatással vannak mind az agresszív, mind az antiszociális viselkedésre - bizonyították korábbi tanulmányok. A mostani kutatás során ennek ismeretét használták fel arra, hogy a különböző készítmények morális döntésekre gyakorolt hatását vizsgálják meg.
A különböző pszichológiai szerek közül a citalopram megemeli a szerotonin szintet, míg a levodopa a dopamint befolyásolja. A kísérletben résztvevő 175 ember közül 89-en citalopramot vagy placebot; 86-an pedig levodopat vagy placebot kaptak. Ezek a szerek hatással voltak az emberek döntéseire, amit az alábbi kísérlet során vizsgáltak meg.
Random alakítottak ki párokat, amelyek közül az egyik a döntéshozó, a másik a vevő szerepébe került. A kísérlet elején minden résztvevőt egy közepesen fájdalmas elektromos ütés ért, hogy ennek mértékét a későbbiekben ismerjék, és ez alapján tudjanak mérlegelni. Majd ezt követően összeállították a véletlenszerűen kialakított párokat. A felmérés során megfigyelték, hogy bizonyos összegért cserébe az emberek mekkora fájdalmat képesek elviselni, illetve hajlandóak végignézni mások szenvedését.
Az eredmények alapján a citaloprammal kezelt emberek harminccal kevesebb sokkot engedtek meg maguknak, és harmincöttel kevesebbet másoknak, mint a placebo csoport tagjai. Ezzel szemben a levodopat szedett emberek tízzel több sokkot hagytak másoknak, mint a kontroll csoport tagjai, valamint ők sokkal gyorsabban döntöttek és kevesebbet hezitáltak a sokkokkal kapcsolatban.
Bár a kísérlet során kapott eredmények pszichiátriai betegek esetében eltérőek lehetnek, de ez mindenképpen új képet fest a szerotonin és a dopamin hatásairól. Ezek alapján látható, hogy azok a gyógyszerek, amelyek ezek szintjét befolyásolják, a morális döntésekre is súlyos hatással lehetnek.
