A Parkinson-kór egy mindössze kétszáz éve létező betegség, aminek kiváltó okait a mai napig nem sikerült teljesen tisztázni. Legtöbbször genetikai vagy környezeti tényezők bújnak meg a háttérben, jelenleg a másodiknak tulajdonítanak nagyobb szerepet.
reklám vége
Bár a betegség nem gyógyítható meg teljesen, különböző eljárásokkal megnövelhető a tünetmentes időszak, amelyről pécsi tapasztalatok is tanúskodnak.
Elsőként James Parkinson írt erről a kórról, ezért róla nevezték el ezt az Alzheimer kórhoz hasonló, lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri problémát. A jelenlegi orvostudomány szerint sajnos gyógyíthatatlan, de vannak bizonyos kezelések, amelyekkel a tünetek enyhíthetőek.
A betegség az agytörzsi ganglionok károsodása miatt alakul ki, a legtöbb betegnél 50-60 éves korban jelentkeznek az első tünetek. A Parkinson-kór során az agyban található, finommozgásért felelős sejtek mennek tönkre, ezért csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelése. Ez komoly probléma, mert ennek köszönhető a vázizmok remegésmentes, sima, "gördülékeny" működésének szabályozása.
A Parkinson-kór kialakulásának okai többnyire ismeretlenek, de mind genetikai, mind környezeti hatások hozzájárulnak a probléma kialakulásához. Bizonyos gének közrejátszanak a megjelenésben, de nem tisztázott, hogy mekkora szerepük van ebben. A környezet is nagy hatással van, hiszen a kábítószer-élvezők, az ipari vegyszereknek és a gyom- illetve rágcsálóirtóknak kitett emberek nagyobb valószínűséggel lesznek betegek.
Ennek a betegségnek alapvetően három fő tünete van, a nyugalmi remegés, az izommerevség és a lelassulás. Ezeken felül előfordulhat, hogy a betegeknek csökken az arcmimikája, valamint a későbbi stádium során instabil tartás és alacsony vérnyomás is kialakulhat. Ilyenkor a mozgás elkezdése, a felállás és az elindulás nagyon nehezére esik a betegnek, ezért ez gyakran lelki betegségeket (pl. depressziót) is eredményezhet.
További szövődmény a demencia, amelynek során romlik a memória, csökken a belátóképesség és megváltozik az illető személyisége is.
Sokszor előfordulhat rágási, nyelési nehézség, mert a késői stádiumban ezek az izmok is érintetté válhatnak. Szintén kialakulhat vizelési panasz is, amelynek következtében inkontinencia (azaz vizelettartási képtelenség) vagy elégtelen hólyagürítés is előfordulhat, További szövődmények lehetnek az alvási és szexuális zavarok, valamint a gyógyszerek hatására fellépő akaratlan mozgás, hallucináció, vagy vérnyomás csökkenés.
Ma már különböző kezeléseknek köszönhetően a tünetmentes időszak akár több mint egy évtized is lehet. Ezeket az eredményeket az elmúlt időszak áttöréseinek köszönhetjük, amelyet Pécsen is alátámasztottak bizonyos vizsgálatok.
Ma már létezik két új terápia, amelyek nem csak megnövelik a problémamentes időszakot, de csökkentek a kiújulás esetén keletkező gondokat is. Az egyik ilyen a mélyagyi stimuláció, amely révén az agyba ültetett mikroelektródák segítségével ingerlik az érintett területeket, így kiváltva a megfelelő mennyiségű dopamint. A másik, világszerte újnak számító módszer pedig egy a cukorbetegek kezelése során használt inzulinpumpához hasonló eszköz, amely révén a hatóanyag közvetlenül a vékonybélbe juttatható. Mindez azért fontos, mert így a dopaminszint állandó marad, ami megakadályozza a betegek életét megrontó heves tünethullámzás kialakulását.
A két módszert már Pécsen is alkalmazták, ahol igen pozitív eredményekről számoltak be. Ezek hatására ugyanis a tünetmentes, avagy kevés tünettel járó időszak 10-15 évvel is kitolható. Mindez azért ennyire nagy jelentőségű, mert a betegek jellemzően nem a Parkinson-kórba, hanem annak szövődményeibe halnak bele. Az egyre súlyosabb mozgásproblémákkal küzdő emberek rengeteg esetben például elesnek, amely aztán a jellemzően idős, meggyengült szervezetű betegek esetében súlyos következményekhez vezethet. Az új módszerek így nem csak az életminőséget javítják, hanem az életet is meghosszabbítják, hangsúlyozza a szakember.
A Parkinson-kór egy nagyon komoly, és gyógyíthatatlan betegség. Azonban az új módszerek használatának pozitív eredményei is bizonyítják, hogy az orvostudomány folyamatos fejlődésének hála, mindig van remény az egészségesebb életre.
