Sok esetben a pánikroham szinte „észrevétlen" marad, a legtöbb ember nem is sejti, hogy ezzel a problémával kell megküzdenie. Azonban ennek ismerete a szükséges segítségkérés tudatosításán felül is lényeges, ugyanis egy nemrég végzett kutatás szerint a pánikbetegség hosszú távú következményei lehetnek a szívproblémák.
reklám vége
A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik. Abban az esetben beszélhetünk róla, ha egy hónapban legalább négy pánikrohamot él át a beteg.
A pánikroham abban az esetben jön létre, ha a valakinek rendkívül heves, szorongó érzése támad. Ezen bárki áteshet, azonban a kevésbé szorongóak esetében csak nagy megrázkódtatás hatására (pl.: baleset, haláleset) alakul ki. A pánikroham minden esetben rendkívül váratlanul következik be, és általában 15-30 perces. A diagnózis megállapításához a különböző tünetek közül legalább négy előfordulására szükség van. A pánikroham tünete lehet a fulladás vagy légszomj; a szúró, nyomó mellkasi fájdalom; az erős szívdobogás; az ájulásérzés; a reszketés vagy remegés; a kipirulás vagy hidegrázás; az izzadás; az émelygés, hányinger; a zsibbadó érzés a végtagokon, arcon; a sírás; a rémület és rettegés; a halálfélelem.
Ez azonban nem egy kóros elváltozás következménye, tehát nem azt jelenti, hogy a szorongásoktól szenvedők agya vagy lelke „beteg" lenne. Ez lényegében agyunk fejlődéséből és szerkezetéből következik, ugyanis könnyen elfordulhat, hogy bizonyos részek egymásnak ellentmondanak és ez szorongást, félelmet, vagy pánikot okozhat. Gondolkodásunk ugyanis két „részből" áll, egy automatikus és egy ösztönös válaszból. Ennek következtében pedig előfordulhat, hogy bár rettegünk valamitől, nem tudjuk megmondani, hogy mitől és miért. Ebben az esetben alakulhat ki pánikroham, aminek gyakori előfordulása a pánikbetegséghez vezethet. Ennek hatására kialakulhat az állandó szorongás és félelemérzet, valamint egy néhány évvel ezelőtti tanulmány szerint szívinfarktus és stroke is.
Egy 2007-ben kiadott tanulmány szerint a pánikroham kialakulása növeli a szívroham és a stroke kockázatát az idősebb nők esetében.
A Massachusetts-i kórházban több mint háromezer, 51 és 83 év közötti nőt vizsgáltak meg három év alatt, áttekintették, hogy hány személynek volt pánikrohama, illetve hány esetben alakult kis szívroham, vagy haláleset.
A kutatás eredményei szerint azok, akiknek az esetében legalább egyszer alakult ki pánikroham, négyszer nagyobb eséllyel kaptak szívrohamot vagy stroke-ot, és kétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg. A szakemberek szerint a pánikroham ezen felül egyéb keringési rendellenességet is eredményezhet, például a magas vérnyomást.
A több éves kutatás ellenére, Prof. Gary Witter, az ausztráliai orvosi egyetem kutatója ellentmondásosnak tartotta a pánikbetegség és a szívproblémák közötti kapcsolatot. A jobb megértés érdekében újabb vizsgálatot készítettek, amely meglepő eredményt mutatott.
Witter professzor és a kollégái összesen 12 tanulmányt elemeztek, amelyben mintegy egymillió férfi és nő volt érintett, akik közül 58111 koszorúér betegségben szenvedett.
Összehasonlítva az egyes személyek adatait, a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a pánikbetegségben szenvedők esetében 36 százalékkal magasabb volt a szívinfarktus, és 47 százalékkal a szívbetegség kialakulásának kockázata.
A kutatók szerint ez a vizsgálat egyértelmű kapcsolatot mutatott ki a pánikbetegség és a szívbetegség között, azonban Witter professzor ez a tünetek részleges egyezése miatt továbbra is ellentmondásosnak tartja. „Továbbá annak a lehetőségét sem zárhatjuk ki, hogy egyes emberek estében téves diagnózis született." - nyilatkozta a professzor.
Mindezek alapján nagy valószínűséggel kapcsolat van a pánikbetegség és a szívproblémák között, habár ennek okai egyelőre nem teljesen tisztázottak. Azonban mégis különösen fontos a pánikrohamok gyakoriságának fényében segítséget kérni, hiszen így több komolyabb problémát is megelőzhetünk.
