Az asztma a légutak betegsége, azonban a pontos oka nem ismert. Az asztmás beteg légútjai nagyon érzékenyek, fokozottan reagálnak számos provokáló tényezőre, például a fizikai aktivitásra, fertőzésekre, dohányzásra, kemikáliákra vagy gyógyszerekre.
reklám vége
Az asztma egy krónikus, vagyis nem gyógyítható betegség, amelynek eltérő típusai és súlyossági fokai ismertek.
Az asztmás roham során a levegő szabad áramlása akadályoztatottá válik, amelynek három fő oka lehet. Ilyenkor a tüdőben lévő hörgőcskéket körbevevő izmok összehúzódnak, szűkítik a légutak átmérőjét. Vagy ezek belső fala megduzzad, így összeszűkülnek, ami akadályozza a szabad levegőáramlást. Illetve a harmadik probléma esetében a hörgőcskék falában, nyálkahártyájában található sejtek sűrű nyákot termelnek, ami ugyancsak légáramlási akadályt képez.
A beszűkült légutak nem engedik a széndioxiddal dúsult, elhasznált levegő kiáramlását a tüdőből. Az asztmás beteg azonban mégsem azt érzi, hogy nem tudja kifújni a levegőt, hanem éppen ellenkezően úgy érzi, nem jut elegendőhöz.
Alapvetően két fajtáját különböztetjük meg, az egyik során a rohamot különböző allergének provokálják, a másik esetben más okozza ugyanezt a problémát.
Bárki lehet asztmás, azonban ha egy családtag megbetegszik, akkor gyakran ez másokat is érintő probléma lehet. Jelenleg a magyar lakosság kb 8%-a érintett, és ez az arány ismeretlen okokból rohamosan nő. A nem megfelelően kezelt szénanáthások kifejezetten veszélyeztetettek a súlyos asztma kialakulására.
Az asztma különböző panaszainak előfordulása minden betegnél eltérőek, de vannak bizonyos általános tünetek. Ilyenek a múlni nem akaró köhögés, éjjelente még erősebb ingerrel; a légzés megrövidülése; hangos - néha sípoló - légzés; vagy szorító érzés a mellkasban.
A panaszok olykor egy ideig szűnni látszanak, azonban gyakran újra felerősödnek. Fontos tudni, hogy már az enyhébb tünetek esetében is javasolt felkeresni tüdőgyógyász szakorvost, hogy így az asztma súlyosbodása elkerülhető legyen.
A kezdődő asztmás beteg elsőként legtöbbször a meghűléses, hurutos problémákat észleli magán. Legtöbb esetben intenzív testmozgás során érzékelhető köhögési inger, levegő utáni kapkodás, ami a gyengeség érzésével is párosul. A beteg nyugtalanabbul alszik és főleg éjszakánként köhögő rohamok gyötrik, ezért igen felszínesen tud csak aludni. Ha ezeket a tüneteket gyakran érzékeljük magunkon, érdemes felkeresni a szakorvost, aki különböző vizsgálatok segítségével megállapítja a betegség esetleges fennállását, súlyosságát és kezelésének módját.
Az asztma, mint ahogy korábban írtuk, gyógyíthatatlan betegség, de vannak lehetőségek a kezelésre, a tünetek enyhítésére. A tüdőgyógyász segít kiválasztani a legmegfelelőbb kezelési módot, életkortól és a betegség súlyosságától függően. Az asztma kezelésben a tünetmentesség elérése és a rohamok oldása, valamint az életminőség javítása a cél.
A gyógyszeres kezelésnek három formája létezik. A fenntartó kezelés során a gyógyszereket naponta kell beszedni, ezek csökkentik a krónikus tüneteket és segítenek megelőzni a rohamokat; általában hosszú távú kezelést igényel. Létezik az ún. rohamoldó gyógyszer, amely gyorsan, de rövid ideig hat, és a kezdődő rohamok megfékezésére használatos. A harmadik pedig külön, az allergiás asztma kezelésére alkalmas gyógyszer, amely csökkenti az allergénekkel szembeni érzékenységet.
Kiegészítő kezelésként ismeretes a sópipa, a sóbarlang és a rendszeres testmozgás.
Láthatjuk tehát, hogy egy igen komoly betegségről van szó, amelynek időbeli felismerése és kezelése rendkívül fontos. Az asztma leküzdésében ad lehetőséget, hogy a Cardiffi Egyetem kutatói, a Londoni King's Collage és az amerikai Mayo Egyetem szakemberei egy új elemet azonosítottak a kiváltó okok között. Szerintük a kalciumérzékelő receptor sejteknek is szerepe van a betegség előidézésében, és lehet, hogy a csontritkulás kezelésében is használatos gyógyszerek hatásosak lehetnek az asztma ellen is. A kutatók már dolgoznak a szer hatékonyságának bizonyításán, amellyel új reményt adhatnak a betegeknek.
