A szexuális együttlét az élet természetes velejárója, az emberiség továbbélésének kulcsa. Az intimitás és az együttlét a kapcsolatban megjelenő érzelmek kifejeződése, amelyet az élvezet színesít. Azonban sokan elfeledkeznek ennek lelki oldaláról, és kifejezetten a testiségre koncentrálnak. Ennek következtében ma már megannyi szexuális visszaélésre, erőszakra láthatunk példát. Ennek okai egyelőre tisztázatlanok, a szakértők folyamatosan kutatják az erőszakhoz vezető utat. Ezzel kapcsolatban svéd és brit tudósok a szexuális bűnözők genetikai és környezeti hátterét vizsgálták, a napokban közölték az eredményeiket összegző tanulmány.
reklám vége
Szexuális erőszaknak nevezzük, ha valakit erőszakkal, kényszerrel, manipulációval vagy bármely tulajdonságával (betegségével, korával stb.) visszaélve, alkohol vagy más tudatmódosító szer hatására nem akart szexuális cselekvésbe vonnak. Ezek az esetek a legkevésbé sem szólnak a szexről, lényege és célja maga az erőszak, az agresszió, a hatalom érzésének megélése. Ez mindenkit érhet kortól, nemtől, nemzeti, etnikai, vallási vagy politikai hovatartozástól függetlenül, a statisztikai adatok alapján azonban leggyakrabban (85 százalék) a nők és gyermekek veszélyeztetettek.
A szexuális erőszak áldozatai gyakran nem beszélnek arról, ami velük történt, így ezeknek az eseteknek a többsége titokban marad a család és a barátok előtt. A hallgatás okai között szerepel, hogy a sértettek szégyellik, ami velük történt, vagy félnek attól, hogy esetleg őket hibáztatná valaki azért ami történt. Azonban sokszor előforduló probléma a fenyegetés is, aminek következtében az ügy hosszú ideig eltarthat, azonban titok fedi és így senki nem tud segíteni.
Mindenki másképp küzd meg a tragikus eseménnyel, azonban vannak bizonyos általánosítható következmények. Gyakran előfordulnak fiziológiai, pszichés, érzelmi vagy viselkedési változások, amelyek a trauma feldolgozásának egyes fázisaihoz kötődnek. Jellemző a bűntudat, a szégyen, a szorongás, a depresszió, az elszigetelődés, a harag és a düh jelentkezése. Mentális problémaként merülhet fel a koncentrációs nehézség, táplálkozási zavar, önveszélyeztető magatartás, alacsony önértékelés és akár az öngyilkosság is.
Mindezek miatt küzdeni kell a szexuális erőszak ellen, aminek egyik lehetősége a kialakulásához vezető okok definiálása és enyhítése. Ezért is fontos a nemrég publikált tanulmány, amelyben svéd és brit kutatók összegezték az ezzel kapcsolatos kutatásuk eredményeit.
Eddig nem készült átfogó tanulmány a szexuális bűncselekményt elkövetőkről, ezért a svéd Karolinska Intézet az Oxfordi Egyetem közreműködésével kutatásokat végzett. Az utóbbi 37 évben elítélteket vizsgálták meg, a kutatás 21 566 férfira terjedt ki, akik Svédországban 1973 és 2009 között szexuális bűncselekményért lettek elítélve. Ezek között voltak felnőtteket zaklatók és gyermekmolesztálók is.
A kutatók megvizsgálták a bűncselekményeket elkövető apák és testvérek részesedését az elítélt szexuális zaklatók között, majd ezt az arányt összehasonlították a hasonló korú és családi körülmények között élő, az átlagpopulációból származó férfiak között előforduló zaklatás arányával. A kapott eredmények szerint a családi hozzátartozók ugyanúgy elkövetnek hasonló tetteket, mint ők. Ennek okai a genetikai tényezőkben is keresendőek, nem csak a családi környezetben. "Kutatásaink alapján a szexuális bűncselekmények elkövetései legfőképp a genetikai (58%) és a környezeti tényezőkön (40%) múlnak" - mondta Niklas Langstrom, a kutatás vezetője. Ezen felül az érzelmi labilitás és az agresszió, a deviáns szexuális beállítottság és a szexuális gondok is felsorolhatóak a kockázati tényezők között.
