Mi történik a terhesség 21. hetében? Mit mutat ki Andiék ismételt genetikai ultrahang vizsgálata? Véget ér a sok izgalom? Nyugodtabb lesz a várandósság 2. félideje? És mit csinál ezalatt Mókus/Dinnye, hogyan fejlődik a magzat a 21. hétben? A cikkből kiderül!
reklám vége
Papíron túl vagyunk már a felén. Olvastam egy itthoni kisfiúról, akinek a 21. héten kellett megszületnie, 350 grammal és életben maradt. Sőt! Egy majdnem teljesen egészséges, ép kisfiú lett azóta. Megnyugtat a tudat, hogy már itthon is meg tudnak menteni Dinnyénél fiatalabb babákat, de azért jobban örülnék, ha ez a pici még kitartana egy darabig. Abban biztos vagyok, hogy Dinnye nem fog a legvégéig bent maradni és abban is, hogy ő nem lesz indított baba. Nagyon ügyesen növekszik. Már csak annak kontroll ultrahang vizsgálatnak kéne megnyugtató eredményt hoznia. Nagyon várjuk!
Ricsi és én is bizakodva vártuk ezt a hetet és elérkezett. Gyomrunkban kősziklával vágtunk neki a városnak. Szerencsére nem találkoztunk a váróban senkivel. Rettegtem attól a képtől, hogy bemegyünk a váróba és ott van egy pár, akinek előttünk mondta meg a doktor úr a rossz hírt. Aminél még ennél is jobban rettegtem, az pedig a sors - vagy ki miben hisz - nekünk szánt válasza volt. Reméltem, hogy egészséges a baba, de mi van, ha mégsem? Mit fogunk tenni akkor?
De hagyjuk is ennek a fejtegetését. A kontrollt egy szűkszavú férfi végezte. A vizsgálat ideje alatt egyetlen szót sem szólt, kezdtem nagyon aggódni. Nagyon megkínzott lelkileg és testileg is. Annyira durván meg kellett nyomkodnia az ultrahang készülék fejével, hogy nem csodálkoznék, ha holnapra belilulna a pocakom. Mindent megmért, alaposan megvizsgált. Többször is, ahogy láttam, szóval az alaposságára nem lehet panaszom. Gondolom, azért nem beszél sokat, mert elég sok tragédiával találkozik a munkája során, sokszor kell rossz hírt közölnie, és ezért inkább meg sem szólal... de ez persze csak spekuláció.
A fájdalmas vizsgálat végén közölte, hogy Dinnyének az égvilágon semmi baja nincsen. Korához képest kicsit nagyobb, sőt azt is mondta, hogy nagyon szépen fejlődő kisfiú. Semmi másra nem emlékszem abból, amit mondott, csak arra, hogy semmi baja, és hogy szépen fejlődik. A többi mind lényegtelen.
Rémlik, hogy Ricsi megkérdezte, hogy tudna-e nekünk nyomtatni egy képet, amin látszik a teljes gyerek, de csak lefotózni engedte a monitort. Igazából ez már nem is zavart, hiszen a legfontosabb megvolt: tudtuk, hogy egészséges. Micsoda boldogság! Vége az idegeskedős résznek! Innentől fogva minden más már másodlagos.
Most, hogy megnyugtató eredményt hoztak a vizsgálatok, elkezdhetünk gondolkozni a baba nevén, azon, hogy hol legyen az ő kis birodalma, és hogyan is fogunk mi négyen együtt élni.
Annyira örülök a jó hírnek, és annyi elfoglaltságom van most, hogy ezek mellett teljesen eltörpült az, hogy már napok óta leszakad a derekam, hátam. Ez normális, még nem babó miatt van, hanem a méhem megnövekedett súlya okozza, valamint az, hogy a testem elkezd felkészülni a szülésre. Az ízületeim, és a medencém is egyre lazábbá válnak, hogy Dinnye elférjen, és majd kiférjen.
Egyetértek a testemmel. Én azt vallom, hogy akinél nincsen valamilyen kizáró oka annak, hogy vaginális úton szüljön, az meg is tudja csinálni. Mikor Zsombi született, láttam a kórházban magam körül császáros és nem császáros anyukákat is. Ég és föld a kettő. Nem hiszem, hogy a császármetszés könnyebb lenne: lehet, hogy maga a szülés gyorsabb, de sokkal tovább tart a regenerációs időszak. Elég csak azt összehasonlítani, hogy 3-4 öltésnek vagy a teljes hasfalat átvágott 10-20 centis sebnek kell meggyógyulnia.
De ez még a jövő zenéje. Már tudom, hogy a legritkább esetekben történnek úgy a dolgok, ahogy azt eltervezem.
A baba eközben szépen növekszik. Igaz, nem olyan rohamtempóban, mint az elmúlt 1-2 hétben. Teljes testmagassága eléri a 26-30 centimétert! Hihetetlen, de a magasságát már könnyedén kifejezhetjük méterben is, mármint 0,3-ként kifejezve. A súlya elérheti a 400 grammot. A héten leginkább az idegrendszere fejlődik, ennek köszönhetően jóval többet mocorog, amit érezni is lehet.
A magzatok ebben az időszakban az ultrahangos felvételeken gyakran játszanak a köldökzsinórral, bukfenceznek és boxolnak - az anyukák legnagyobb örömére.
A magzatvízből kortyolgatva már fel tud venni cukrot, a benyelt magzatvizet pedig ügyesen ki is pisili.
Ezen a héten alakul ki a bioritmusa, ami sokszor megmarad a születése után is. Tehát ha inkább éjszaka aktív, és későn kezd mocorogni, akkor bagollyal, ha pedig korán kel és korán is fekszik, akkor pacsirtával van dolgunk. Ez egyébként az anyuka életritmusával körülbelül összhangban van. Dinnye úgy tűnik pacsirta, ugyanis sokszor ő ébreszt fel - nem is kell nekünk vekker.
< Előző rész: A terhesség 20. hete
