A pizza ilyen „utolsó mentsvár", ami pillanatok alatt készen van, vagy meg is tudod rendelni. A mai cikkben eláruljuk, hogyan teheted egészségesebbé a pizzát, ami leveszi a lelkiismeret-furdalást a válladról.
reklám vége
A pizza önmagában nem a sátán műve. Ha néha-néha kikapsz egy fagyasztott pizzát és bevágod a sütőbe, vagy rendelsz egyet a szomszéd étteremből, azzal nem ártasz a családnak. A gond csak akkor van, ha minden nap így jártok el. A fagyasztott, félkész ételek, vagy a pizzériák zsírban tocsogó finomságai ugyanis ritkán nevezhetőek egészségesnek - ám ha odafigyelsz néhány apróságra, akkor kihozhatod belőle a legjobbat.
Alapvetően nem lehet szegény pizzát a chipsekkel egy csoportba sorolni, ami az egészségtelenségüket illeti, hiszen annál azért jóval kímélőbb és táplálóbb ételnek számít. Azonban ha a pizza hagyományos, vastag fehér tésztaággyal készült és nem a zöldségek, hanem a zsírosabb húsok vannak többségben a hatalmas sajtkorona alatt, az már nem fog szép testet nevelni. Jelen álláspontjuk szerint a finomított fehér lisztből készült tészta az egyik legnagyobb ellenségünk.
A fehér lisztből készített tészta elfogyasztásakor hirtelen magasra szökik a vércukorszint, ami nem tesz jót a szervezetnek. De ez csak az egyik fele a problémának: a teljes kiőrlésű és a fehér liszt között az egyik legnagyobb különbség, hogy a fehér lisztből pont azok az alkotóelemek hiányoznak, amik igazán hasznosak lennének számunkra. Ami maradt, az főként keményítő. Ha huzamos ideig és nagy mennyiségben fogyasztunk fehér lisztből készült pékárut, tésztát, az egyoldalú táplálkozást és hízást eredményez.
Akkor miért a fehér liszt terjedt el a világban, és nem a teljes kiőrlésű? Azért, mert régen, amikor nem volt szupermarket minden sarkon, akkor fontos fegyvertény volt, hogy a fehér liszt sokkal tartósabb, tovább eláll, könnyebb betárazni belőle a kamrába. A „fehérítés" során ugyanis pont a legromlandóbb alapanyagokat vonták ki belőle: a héjat, azaz a korpát és a csírákat. Sajnos ez egyben a legtáplálóbb rész is...
A teljes kiőrlésű lisztben - ahogy azt a neve is mutatja - teljes egészében benne vannak a búzaszemek. Így belekerül a csíra és a mag héja is, tehát, ha teljes kiőrlésű lisztből készült pékárut vagy tésztát fogyasztasz, akkor sokkal több vitaminhoz és rosthoz jutsz. Amikor a búzaszemből fehér lisztet készítenek, akkor egész egyszerűen elherdálják a szemek kalcium-, vas-, foszfor- és zsírban oldódó vitamintartalmát.
Sok pizzériánál lehet már egészséges tésztával is kérni a pizzát, és sok helyen ezek nem is felárasak. Ha teheted, válaszd inkább ezt, az ízbeli különbség szinte észrevehetetlen!
Ha otthon készíted a tésztát, akkor a megszokott receptedben a hagyományos fehér liszt felét cseréld teljes kiőrlésű, tönkölybúza-, hajdina-, zab-, vagy kukoricalisztre. Teljes egészében sajnos nem bírja a pizza a cserét, mert az eredmény túl lapos, kemény és száraz lesz. Ha csak a felét cseréled ki a fehér lisztnek, akkor kicsit más színű lesz a tészta, de az ízén nem igazán fog változtatni. Ha bátor vagy, és szereted az újdonságokat, keverj magvakat is a tésztába! A rozs, hántolt napraforgó, vagy a tökmag izgalmas variáció, és további tápanyagokat juttathatsz vele a család szervezetébe.
A hagyományos olasz pizzán nincs más, csupán paradicsom, mozzarella és a tetején bazsalikom - ehhez képest a mi „pizzáink" egészen más ligában játszanak. Gyakran kerül rá csülök, kolbász, sonka és csak elvétve látsz rajta egy-két árva zöldséget. Próbáld meg a hús-zöldség arányt kicsit közelíteni egymáshoz, vagy fordítsd meg: legyen több a zöld, mint a hús! Kerülhet rá brokkoli, több paradicsom, olivabogyó, kukorica, paprika vagy gomba - gyakorlatilag bármi, amit a zöldségesnél találsz. Sajtok közül pedig válassz alacsonyabb zsírtartalmút. Ha apránként, kicsi módosításokkal csinálod a cserét, a család észre sem fogja venni, te pedig boldog lehetsz, hogy ismét tettél a saját, és az ő egészségükért is valamit!
