Az orvostudomány számos különböző részterületre osztható attól függően, hogy az egyes területek pontosan mivel foglalkoznak. Az egyik nagy ágazat a belgyógyászat, ami meglehetősen sokrétű, ugyanis rengeteg problémára ad megoldást, kezelési javaslatot. Ahogy a neve is utal rá, a belgyógyász foglalkozik minden olyan panasszal, ami belsőleg alakul ki és első pillantásra nem tudjuk egy konkrét testtájhoz, szervhez vagy szakterülethez kötni.
Például a belső aranyér is egy belsősleg kialakuló probléma. Ezzel azonban általában a proktológus foglalkozik nem pedig a belgyógyász. Bár egy belgyógyásznak is vannak alapismeretei az aranyérről, és néhány általános vizsgálatot ő is el tud végezni, az aranyér problémája egyértelműen a proktológiához köthető.
Mit kell tudni a belgyógyászatról? Pontosan mit csinál a belgyógyász? Mikor kell hozzá fordulni? A mostani cikkünkben ezt a témát vesszük górcső alá és természetesen a kérdésekre is hozzuk a válaszokat.
reklám vége
A belgyógyászat az egyik legszerteágazóbb terület, aminek keretén belül nemcsak a gyógyítás, hanem a megelőzés és az utókövetés is szerepet kap. Itt jellemzően a belső szervek elváltozásaival, illetve a szervek nem megfelelő működésével kapcsolatban fellépő betegségek kezelésével foglalkoznak.
Mivel a belsőleg kialakuló problémák sok szervhez kapcsolódhatnak, ezért a belgyógyászatnak több ágazata is van. Ilyen például a kardiológia, az endokrinológia, a gasztroenterológia, a hematológia, a nefrológia, illetve a tüdőgyógyászat.
A belgyógyásznak minden területet ismernie kell, hiszen az a feladata, hogy átfogóan kezeljen egy-egy problémát. Persze előfordulhat, hogy olyan betegségek megelőzésében, kezelésében segít, ami csak egy szervhez kapcsolódnak. Vannak viszont olyan esetek is, amikor a probléma más szervek működésére is hatással van. Ilyenkor komplex kezelésekre van szükség a páciens állapotának javítása érdekében.
Ha bármilyen szervi eredetű panaszunk van, tehát például fáj a hasunk, akkor szükségünk van egy belgyógyászra, aki megvizsgál minket. Első körben a szakember alaposan kikérdez minket, többek között az alábbi kérdéseket teszi fel:
Ezekre a kérdésekre azért van szükség, hogy a belgyógyász átfogó képet kapjon a problémáról, illetve a lehetséges okokról. Ezek alapján tudja ugyanis, hogy milyen tesztek, vizsgálatok elvégzésére van szükség.
A belgyógyászaton sokféle olyan vizsgálatra kerülhet sor, amik képet adnak a vérképző rendszer, a máj, a vese, valamint az anyagcsere működéséről. Az orvos gyakran kér teljes vérképet, ami sok más mellett, adatokat szolgáltat a vas szintről, GOT, GPT, GGT, bilirubin, AP és CRP értékekről. A vérvizsgálat mellett vizeletvizsgálat elvégzésére is szükség lehet, ami a vércukorszintről és a koleszterinszintről ad tájékoztatást. A panaszoktól függően más speciális vizsgálatokra is sor kerülhet.
Ha például fáj a hasunk vagy hasi görcsök gyötörnek, akkor mindenképp érdemes orvoshoz fordulni. Egyszer-egyszer persze előfordulhat, hogy azért érzünk fájdalmat a hasunkban, mert nem megfelelő minőségű vagy mennyiségű ételt ettünk. Ha viszont a probléma újra és újra felmerül, vagy 1-2 óra elteltével sem csillapodik, akkor mindenképp ki kell vizsgáltatni a dolgot. Ugyanez igaz a gyomorfájás, illetve gyomorégés esetén. Puffadás és teltségérzet is jelentkezhet étkezést követően. Ez esetben is igaz, hogy érdemes odafigyelni egyrészt a gyakoriságra, másrészt pedig a kellemetlen érzés erősségére. Ha a refluxot vagy a bélfájdalmat, bélgyulladást szeretnénk kivizsgáltatni, akkor is belgyógyászhoz kell fordulnunk.
A mellkasi fájdalom is azok közé a panaszok közé tartozik, amiket nem szabad félvállról venni. Főleg, ha többször is előfordul és esetleg nehézlégzés is társul hozzá. Ez ugyanis lehet akár egy szívroham előjele is. Amennyiben gyakori fejfájás és szédülést tapasztalunk, azt is érdemes kivizsgáltatni. A tünetek mögött nagyon sokféle probléma meghúzódhat, súlyos és kevésbé súlyos is. Egy biztos, érdemes biztosra menni ilyenkor is. Az étvágytalanság és a hányás is jelző értékkel bír, ha többször előfordul és nincs rá magyarázat. Ez a székrekedéses és a hasmenéses panaszokra is igaz. Mindezek mellett az ismeretlen eredetű lázat sem szabad figyelmen kívül hagyni. A szervezetünk ugyanis ezzel is jelezhet valamilyen problémát, betegséget.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy szükségünk van-e beutalóra ahhoz, hogy el tudjunk menni a belgyógyászatra? A válasz attól függ, hogy milyen orvoshoz fordulunk először. Előfordulhat, hogy a háziorvosunkat keressük fel a panaszainkkal, aki tovább küld minket a belgyógyászhoz. Ez esetben a válasz igen, szükségünk van a háziorvos által kiállított beutalóra. A szakrendelésen ugyanis csak annak felmutatásával fogadnak minket.
Ha viszont nem a háziorvosunkhoz megyünk, hanem magánorvoshoz, akkor nincs szükség beutalóra. Ez az opció azzal az előnnyel is jár, hogy sok esetben hamarabb kapunk időpontot, gyorsabban vizsgálják ki a problémánkat, és kaphatjuk meg a megfelelő kezelést.
Látható tehát, hogy a belgyógyászat valóban egy sokoldalú terület, ahol nagyon sokféle betegség kezelésében, megoldásában tudnak segíteni. Ugyanakkor fontos, hogy a felmerülő panaszainkkal a lehető leggyorsabban forduljunk orvoshoz, hiszen így jó eséllyel elkerülhetjük a komolyabb betegségek kialakulását, illetve a meglévő problémák súlyosbodását.
Ha úgy érzi, hogy szüksége van egy belgyógyász segítségére, akkor a Foglaljorvost.hu oldalon gyorsan találhat megfelelő szakembert és a vizsgálati időpontot is úgy választhatja meg, hogy az maximálisan igazodjon az Ön igényeihez, illetve a napirendjéhez.
