A fül- és fejhallgatók elterjedésével párhuzamosan megnőtt a halláskárosodás veszélye az utóbbi évtizedekben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a napokban jelentésében felhívta a figyelmet az eszközök vélhetően káros hatására, ezért napi egy órás, halk zenehallgatást ajánlanak a szakemberek. Érzékszerveink egészsége sokban befolyásolja hangulatunkat, mindennapi életünket. Bár sok segítség és lehetőség áll már a halláskárosultak rendelkezésére, érdemesebb odafigyelni, és elkerülni az esetleges rossz hatásokat.
reklám vége
A halláskárosodás veszélye elsősorban a tinédzser és fiatal felnőtt korosztályokat veszélyezteti, mert a fej- és fülhallgatók elterjedése és használata náluk a legjelentősebb. Az ilyen módon megromlott hallás végleges probléma, a hallás elvesztése egy vissza nem fordítható folyamat, amit csak megelőzéssel lehet kivédeni - mondta Augusztinovicz Mónika, a Fül-orr-gége Központ egyik orvosa.
A WHO adatai szerint világszerte mintegy 360 millió ember küzd a közepes vagy annál súlyosabb halláskárosodás problémájával. Ennek kiváltó oka rengeteg minden lehet, genetikai betegségek mellett különböző fertőzések, a droghasználat, a környezetből származó hangos zajok és az életévek számának gyarapodása mind befolyásolja hallásunk egészségét. Bár eddig a világ lakosságának öt százaléka érintett, egyre gyakoribbá válik a probléma, ami az Egészségügyi Világszervezet szerint az esetek több mint felében megelőzhető lenne.
A WHO által vizsgált országokban a 12-35 év közöttiek felénél találták veszélyesnek az audio eszközök hangerejét, amelybe beletartoznak például az okostelefonok is. A problémát azonban nem csak az egyéni zenehallgatás és filmnézés okozza, ugyanis egyéb súlyosbító tényezők is közrejátszanak a halláskárosodás kialakulásában. A korosztályra jellemző az éjszakai szórakozóhelyek, sportesemények, koncertek rendszeres látogatása, amelyek magas hangereje mind tovább ront a helyzeten.
Magát a karosodás mértékét több tényező befolyásolja, nem csupán a fej- vagy fülhallgatók használata okozza a problémát. A zajok erőssége, időtartalma és a zajártalom gyakorisága összeadódva produkálja a legkomolyabb károsodást. A legrosszabb tehát, ha valaki a délutánjait, estéit a 85 decibel feletti zenehallgatással tölti (fej- vagy fülhallgatóval); hétvégéken pedig a koncertek és hangos szórakozóhelyek látogatója. Augusztinovicz Mónika szerint az átmeneti halláscsökkenés, hallásvesztés, vagy a zajos éjszakák utáni fülcsengés mindenképpen intő jel arra, hogy a fülnek több csendre, pihenésre és kevesebb zajra volna szüksége.
A világszervezet szerint a hallás megóvásáért különböző módszerekkel tehetünk, de mindenek előtt a legfontosabb az odafigyelés, és az egészségre való törekvés. A munkavédelmi előírások betartásával, koncerteken füldugó használatával csökkenthetjük a halláskárosodás veszélyét. A munkaadók és programszervezők hozzájárulhatnak ehhez a szórakozóhelyeken csendes szobák (vagy termek) kialakításával, ahol a résztvevők nyugalmat találhatnak a zajos forgatagból egy időre félrevonulva. A legveszélyeztetettebb korcsoport tagjai számára a WHO azt tanácsolja, hogy 85 decibel alatt hallgassanak zenét, és annak időtartalmát napi egy órára (vagy annál kevesebbre) csökkentsék. Hosszabb távon érdemes a szabadidő eltöltést több, csendesebb eseménnyel is kiegészíteni, tehát például kirándulni vagy sportolni a szabadban.
