Előfordult már veled, hogy egy cikkben szembetalálkoztál a szabadgyök kifejezéssel, de hirtelen nem tudtad hova tenni őket? Mik ezek pontosan? Tartani kell-e tőlük, vagy örülni nekik? A cikkből mindenre fény derül!
reklám vége
Teste minden embernek van, mégsem ismerjük teljesen minden porcikáját. Számos olyan folyamat, reakció és vegyület van ugyanis bennünk, amit még a tudósok sem tudnak pontosan hova tenni, vagy legalábbis nem biztosak benne, mi is a szerepe valójában.
Az ember régről fogva elkülöníti a jót és a rosszat, erről szólnak a romantikus könyvek és a filmek. A valóság azonban sokkal bonyolultabb ennél, hiszen az emberi szervezetben nehezen különíthetőek az a dolgok jó-rossz besorolás alapján. Egy rakás vegyület például nélkülözhetetlen a működésünkhöz, de könnyen bajt okozhat, ha nem figyelsz oda.
A szabadgyökök a tested valódi kettős ügynökei, de akár bérgyilkosoknak is hívhatnánk őket. Ezek a molekulák ugyanis nem válogatnak, párosítatlan elektronjuk miatt nagyon könnyen reakcióba lépnek szinte bármivel, amivel összefutnak, így segíthetnek, de akár galibát is okozhatnak. Lelkesedésük (vagyis a magas reakciókészség) egy csomó helyzetben jól jön, olyannyira, hogy enélkül a szervezeted nem is működhetne rendesen.
A szabadgyökök többek között részt vesznek a testedben zajló információ- és anyagátvitelben, segítik a fehérjehormonok kapcsolatának létrejöttét, nélkülük sem a sejtosztódás, sem a sejthalál nem működne rendesen. Mindezek mellett a szabadgyököknek „katonai" szerepük is van: a tested többek között azért is termeli őket, hogy segítsenek felvenni a harcot a szervezetben bejutó kórokozókkal szemben, emellett pedig a keringési rendszer szabályozásában is akad szerepük.
Normál esetben a szabadgyökök tulajdonképpen úgy működnek, mint egy veszélyes, de féken tartható szörny, ami egészen addig a mi oldalunkon áll, amíg hevességét semlegesíteni tudjuk. Igen ám, de mi történik, ha homokszem kerül a gépezetbe és felborul a törékeny egyensúly?
Nos, akkor baj van: a szervezetben található fölösleges szabadgyökök ugyanis számos problémát okozhatnak. Sőt: ilyen molekulák az emberi testen kívül is léteznek, így a törékeny belső egyensúly folyamatos támadásnak van kitéve. A vegyszerek, a dohányzás, a légszennyezés, a drogok, de még az elektroszmog is tartalmaznak szabadgyököket, amik csak arra várnak, hogy a testbe kerülve pusztítani kezdjenek.
Ezzel azonban a szervezeted is tisztában van, és ki is fejlesztett erre egy hatástalanító módszert: az antioxidánsokat. Ezek az anyagok (más feladataik mellett) a szabadgyököket is semlegesíteni tudják, illetve gátolják azok oxidációs tevékenységét, megmentve ezzel a sejteket a pusztulástól.
A szabadgyökök egyik legfontosabb mellékhatása ugyanis éppen az oxidáció felgyorsítása, ami a sejtek idő előtti pusztulását okozza. A másik mellékhatás pedig az, hogy fokozzák egyes betegségek, elsősorban a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. A szabadgyökök tehát kicsit olyanok, mint az ősz és a tél: ők hozzák el a szükséges pusztulást, hogy a sejtek újra és újra megújulhassanak. Baj csak akkor van, ha túl sok keletkezik belőlük és olyan helyeken is pusztítatni kezdenek, ahol nem kéne - felgyorsítva ezzel a szervezet öregedését.
A védőpajzs szerepét ebben a játékban az antioxidánsok játsszák, mint például az A-, E- és a C-vitamin, a cink, vagy a flavonoidok, amik legsűrűbben citrusfélékben fordulnak elő, és számos jótékony hatásuk van. Bővebben az antioxidánsokról itt olvashatszv.
Alapvetően tehát nem kell félned a szabadgyököktől, de nem árt figyelned arra, hogy elég antioxidánst vigyél be szervezetedbe, hogy fennmaradjon az egészséges egyensúly.
