Amióta csak felütötte a fejét a Zika vírus, mindenki retteg tőle, aki az érintett területeken él, vagy odalátogatna: a Zikától való félelem áthatotta a riói olimpiát is. Most azonban a tudósok egy új, lehetséges megoldást találtak a betegség kezelésére a GMO képében.
Az elmúlt időszak a Zikától volt hangos: a vírus, amely a felnőtteknél „csak" múló, influenza-szerű tüneteket okoz, a magzatok - és így a terhes nők számára is - komoly veszélyt jelent. Különösen az első trimeszter alatt okozhat súlyos gondokat, jellemzően fejlődési rendellenességhez, például mikrokefáliához (kisfejűséghez) vezethet.
Korábban már mi is írtunk róla, hogy a tudósok gőzerővel dolgoznak a Zika elleni gyógyszerek, illetve védőoltás kidolgozásán, de ez jellemzően egy hosszabb folyamat, ami a kutatás, a kísérletek és az engedélyeztetés miatt évekig, vagy akár évtizedekig elhúzódhat.
Bár egyes vélemények szerint a génmanipulált, genetikailag módosított élőlényeknek, illetve a szúnyogok ellen használt permetezőszereknek is köze lehet a Zika vírushoz, a tudósok szerint most épp ez lehet a megoldás. Kevesen tudják, de a GMO nem csak a növénytermesztésben ismert fogalom, nem csak arra jó, hogy ellenállóbb, többet termő kukoricát vagy krumplit hozzanak létre a tudósok. Génmanipulált organizmusok a laboratóriumokban is gyakran fordulnak elő, főleg, amikor egy új járványt, vagy kórokozót kell megfékezni. Genetikailag módosított organizmusokat ugyanis egyaránt használnak a kórokozók vizsgálatára, a járvány lefolyásának megjóslására, és a vakcinák előállítására is.
A mikroszkóp alatt a vírus tüskés bogyónak látszik, ennek a központi, gömb-szerű részében van az örökítő anyag, vagyis a DNS. Az bizonyára rémlik a biológiából, hogy a DNS - nagyon leegyszerűsítve - olyan, mint egy tervrajz: ez segít a szervezetnek (vagy egyéb organizmusnak) a reprodukcióban, ez alapján tudja, hogy mit, hova kell tenni.
Az, hogy a tudósok el tudják különíteni a vírus DNS-ét, még csak az első lépés: sokkal izgalmasabb, ami ezután jön. Ugyanis a tervrajz nem csak a vírus felépítését tartalmazza, hanem azt is, hogyan működik, mit csinál, sőt, meg tudják figyelni, hogy egyes változtatásokra hogyan reagál. A dolog itt kezd bonyolulttá válni, de ne add fel, mert ez egyben az egyik legizgalmasabb része a kutatásnak.
Ha módosítják egy vírus DNS-ét, akkor az már GMO-nak, vagyis Genetikailag Módosított Organizmusnak számít - akár a krumpli, vagy a kukorica, amivel a laboratóriumban kísérleteztek. Ezzel a módosított vírussal már jókat lehet játszani; megfigyelhetik például, hogyan teszik egyes módosítások ellenállóbbá (ami ugye gyakori a kukoricás példánál), vagy éppen kevésbé ellenállóvá. Vagyis szándékosan tudnak olyan vírust termelni, ami gyengébb, mint az eredeti. Ami működhet akár úgy is, mint egy vakcina; felkészítve a szervezet immunrendszerét a jövőbeli támadásokra. Vakcinákat már régóta használ az orvostudomány, az igazi áttörést itt pont az jelenti, hogy a legyengített vírust genetikailag állítják elő, és meg is van hozzá a tervrajz!
A következő lépésben a tudósok most olyan megoldásokkal kísérleteznek, amik szerint a Zika vakcina nem a legyengített vírust tartalmazná, hanem a vírus géntérképét juttatnák be az emberi szervezetbe, vagyis a szervezet így maga állíthatná elő az ellenanyagot.
Hihetetlenül hangzik az egész, ugye? Már csak azért is, mert régóta, sokfelől halljuk, hogy a genetikailag módosított növények, állatok fogyasztása mennyit árthat a szervezetnek. Ezek után meglepő az információ, hogy a gyógyszeriparban már nem ez az első eset, hogy egy organizmus DNS-ét változtatják meg annak érdekében, hogy valamilyen betegséget gyógyítani tudjanak - számtalan gyógyszer elkészítésében játszanak szerepet a genetikusok.
Vannak például készítmények, melyeknek előállításához méregdrága proteinekre lenne szükség, ami a gyógyszer árát is a csillagos égig emelhetné. Ezért ahelyett, hogy a laborokban „felépítenék" a proteint, egy kis génmódosítással „megbíznak" bizonyos sejteket ennek előállításával.
A GMO egy megosztó téma, és mi nem vagyunk mikrobiológusok vagy genetikusok, hogy biztosan meg tudjuk mondani, árt, vagy használ a génmanipuláció az emberiségnek. Az viszont biztos, hogy izgalmas, lenyűgöző kutatási terület, és ha csak egyetlen gyermek életét sikerül megmenteni vele, akkor már hasznosnak bizonyult a kutatás.