A különböző világnapok évről évre emlékeztetnek fontos dolgokra, amelyek nemcsak saját magunk, hanem a környezetünk, vagy embertársaink javára is válhat. Június 14-e a véradás és a véradók világnapja, amely felhívja a figyelmet a véradás fontosságára.
A WHO, a Nemzetközi Vöröskereszt, a Véradók Szervezeteinek Szövetsége, és a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság javaslatára június 14-én ünnepeljük a Véradók világnapját Karl Landsteiner orvos tiszteletére. Ezen a napon született az osztrák származású doktor, aki 1930-ban élettani-orvosi Nobel-díjat kapott a fő vércsoportok felfedezéséért és a vércsoport-meghatározás AB0 rendszerének kidolgozásáért; ez az eljárás tette lehetővé a vérátömlesztés alkalmazását a mindennapi orvosi gyakorlatban.
A világnap kezdeményezésének célja, hogy felhívják a figyelmet a véradás fontosságára olyan időben, amikor a világ lakosságának 82 százaléka nem lehet biztos abban, hogy szükség esetén jut számára elegendő, fertőzésmentes vér.
A vér lényegében „gyógyszer" ami semmi mással nem pótolható. Ha van elég véradó, akkor a műtétekhez és különböző beavatkozásokhoz szükséges mennyiség előteremthető - ellenkező esetben előfordulhat, hogy valakinek az életébe kerül a „hiányosság".
A vér tehát nem pótolható élő anyag, lényegében olyan folyékony szövet, amely sejtekből és egyéb alkotórészekből áll. Ennek előállítása a tudomány mai állapota szerint lehetetlen, az élet nélkülözhetetlen elemét csak az emberi szervezet képes termelni. Mivel a vér semmivel sem pótolható, és évente 400-500 ezer vérkészítményre szoruló beteg van, a véradás nélkülözhetetlen a rászorulók gyógyításában, és az életmentés során. Azonban a jelentősen korlátozott tárolás miatt szükséges a rendszeres véradás.
Hazánkban a szervezett véradás több mint ötven éves múltra tekint vissza. Az egészségügyben évente mintegy 500 ezer egység (1 egység = egy véradáskor levett vér mennyisége, 4,5 dl) vért használnak fel az önkéntes véradóknak köszönhetően. Ma Magyarországon minden 18 és 65 év közötti ember adhat vért, nők esetében évente 3, férfiak esetében 4 alkalommal.
A véradást megelőzően sok folyadékot és főleg zsírmentes ételt ajánlott fogyasztani. Az alkalmasságot minden esetben orvos dönti el a potenciális véradó kikérdezése és helyszíni vizsgálatát követően. A vizsgálat vérnyomásmérésből, a szív és a tüdő meghallgatásából, a nyaki nyirokcsomók tapintásából, a látható nyálkahártyák megtekintéséből áll. Ezt követi a vér hemoglobin koncentrációjának mérése, és első véradóknál az előzetes vércsoport meghatározása. Ha a vizsgálat során eltérést találnak, akkor időlegesen vagy véglegesen kizárják a donort a véradásból.
Magához a vérvételhez leültetik, vagy hanyatt fektetik a véradókat, karjukat gumiszalaggal elszorítják, majd megkeresik azt az ép vénát, ahonnan a vért levehetik. A bőrfelszínt fertőtlenítik, majd egy gyakorlott mozdulattal felhelyezik a vénába a tűt, mely a vérvétel egyetlen, némileg kellemetlen pillanatát jelenti. A folyamat általában fájdalommentes, ideális esetben 5-10 percet vesz igénybe.
A levett vérmennyiség három ember életének megmentésére alkalmas, emellett pedig az ember saját egészségének megőrzésében is segít.
A véradásnak a segítségnyújtás mellett komoly előnyei vannak. A vérvételt megelőző kontroll olyan alapos, hogy megfelel egy féléves orvosi vizsgálatnak. Egyetlen csepp ujjból vett vérből megállapítják, hogy vérszegények vagyunk-e, és milyen a vércsoportunk.
A véradás során levett vérből kimutatják, ha valaki AIDS-es, Hepatitis B-, C-fertőzése van, vagy esetleg szifiliszes. Ha bármelyik fertőzést észlelik, három héten belül értesítik az illetőt.
A véradás nemcsak csökkenti a vérben lévő vasszintet, hanem ösztönzőleg is hat a csontvelő számára, új, friss vörösvértestek képzésére. Azok között, akik rendszeresen, legalább félévente adnak vért, 88%-kal csökken a szívinfarktus és a stroke kockázata.
A véradásnál levett vér mennyisége (kb. 450ml) élettani ingert jelent a vérképző szervek számára, hogy friss vért termeljenek. A hat havonként történő véradás egy rendkívül egészséges élettani láncolatot indít be, amelynek során egy bizonyos idő múlva a teljes vérmennyiségünk felfrissül.
A véradással megmenthetünk három emberi életet, és saját egészségünkért is sokat tehetünk. Érdemes tehát kihasználni a lehetőséget, és - amennyiben lehetséges - rendszeres véradóvá válni.