Bár a tudomány mai állása szerint nem tisztázott, hogy hogyan alakultak ki, de mindenki számára köztudott, hogy különböző vércsoportok léteznek. Karl Landsteiner Nobel-díjat kapott a ma használatos AB0 rendszer feltalálásáért, azonban valószínűleg ő még nem sejtette, hogy vannak betegségek, amelyek egyes vércsoportú emberek esetében gyakrabban fordulnak elő - mint például a demencia az AB-ben.
reklám vége
Bár a vércsoportok és azok rendszere régóta ismert, a mai napig kérdéses, hogy miért alakult ki. Bár a legelterjedtebb nézet szerint ez az evolúciónak köszönhető, de ezt lényegében egy kutatás sem támasztotta eddig alá.
Különböző betegségek hatására gyakran előfordul, hogy az embernek vérpótlásra van szüksége, azonban nem mindegy, hogy milyen típusút kap. Az emberi vért ugyanis a benne található fehérjék alapján különböző kategóriákba lehet sorolni, amelyek nem cserélhetőek szabadon. Ma összesen huszonkilenc beosztást ismer el a tudomány, de a vérátömlesztések során általában az AB0- és az RH-rendszereket veszik figyelembe.
Az AB0 rendszert Karl Landseiner, osztrák biológus fedezte fel 1900 és 1901 között, miközben azt vizsgálta, hogy egyes emberek miért halnak bele a vérátömlesztésbe. Egyes jellemzők alapján összesen négy vércsoportot különböztetett meg, az A-t; a B-t; az AB-t és a 0-t. Ezeket további alcsoportokra lehet osztani, ezért léteznek AA, A0, BB, B0, AB és 00 vércsoportú emberek. A véradás során megvan a lehetséges „kombináció" szabálya, ugyanis a vérben található antitestek miatt nem mindegy, hogy ki milyen vért kap az átömlesztés során.
Az RhD antigént szintén Karl Landsteiner és Alexander S. Wiener fedezte fel 1937-ben. Az emberek vérében ez a gén vagy jelen van (Rh+) vagy nincs (Rh-). Ennek a „mutatónak" szintén jelentősége van a vérátömlesztés során, ugyanis komplikációk léphetnek fel, ha nem egyezik a donoré és a betegé.
A vércsoportok ismerete nem csak a vérátömlesztések miatt fontos, ugyanis az évek során készült különböző vizsgálatok kapcsolatot mutattak ki egyes betegségek és vércsoportok között.
Bár sokáig keveset foglalkozott az orvostudomány ezzel a kérdéssel, ma már egyre több kutatás eredménye bizonyítja, hogy kapcsolat fedezhető fel bizonyos betegségek és a vércsoportok típusai között.
Az A típusba sorolható emberek esetében nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő egyes emésztőrendszeri betegségek, valamint a gyomorrák is. Bár a legtöbb ember gyomrában felfedezhető a Helicobacter pylori (H. pylori) baktérium (ami a gyomorproblémák egyik kiváltója), de az A vércsoportúak sokkal erősebb immunreakciót mutattak ezzel szemben, emiatt magasabb a rák előfordulásának kockázata. Emellett a magas vérnyomás, a különböző szívbetegségek, valamint a pszichés problémák (pl. a depresszió) is gyakrabban kimutatható az A típusba tartozóak körében.
A B vércsoportú emberek esetében nagy valószínűsége van a különböző gyulladások kialakulásának, ezért esetükben többször okozhatnak gondot a szívproblémák. Szintén ebben a körben fordul elő nagyobb számban a cukorbetegség, a hasnyálmirigyrák, valamint egyes vesebetegségek. Bár komoly gondok alakulhatnak ki a B típusba tartozóak körében, a szakemberek szerint mégis ez a legvédettebb csoport (például az allergiák ellen).
Az AB vércsoportúak körében is ritka az allergia kialakulása, azonban ezzel szemben viszont több komoly betegség kockázata magas. A mentális problémák nagyobb eséllyel fordulnak elő ebben az esetben, amit egy tavalyi tanulmány eredményei is alátámasztanak. A mintegy harmincezer embert megvizsgáló, három és fél évig tartó kutatás során megállapították, hogy az AB vércsoportú emberek esetében nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a demencia tünetei az idősebb korban. Emellett a gyomorrák, valószínűleg szintén a H. pylori baktériummal szemben tanúsított heves reakció miatt, gyakori probléma.
A nullás vércsoportba tartozóak egyes vizsgálatok szerint kevésbé ellenállóak a vírusokkal és a baktériumokkal szemben, illetve gyakran előfordulhat az allergia, valamint a gyomorfekély. Ezzel szemben, a nullás típusba tartozóak körében ritkább a szívproblémák és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata.
Természetesen ezek sok esetben nagyobb kockázatot, és nem biztos megbetegedést jelentenek. Azonban jó, ha tudjuk, hogy milyen veszélyek leselkednek ránk, hogy ezekre odafigyelve tehessünk az egészségesebb életért.
