Már éppen kezdtünk felocsúdni a Zika-vírus okozta pánikból, erre most itt az újabb hír: megint támad az ebola. A nemrégiben fél Afrikát végigfertőző, a Zikánál sokkal súlyosabb betegség újbóli megjelenése komoly aggodalmakra adhat okot. Bár csak néhány esetet találtak, a jelek nem túl bíztatóak. Van okunk félni?
reklám vége
Ha valaki megkérdezné tőled, melyik a legveszélyesebb vírusos betegség manapság, mit válaszolnál?
Az Ebola a legborzalmasabb, vírus okozta betegségek közé tartozik, amikkel az emberiség valaha találkozott. A vérzéses láznak is nevezett betegséget az Ebola-vírus okozza, amely egyébként a legvirulensebbek egyike, vagyis könnyen és gyorsan fertőz, halálozási aránya pedig magas. Aki egyszer elkapja, 50-90%-os eséllyel belehal.
A 2014-es járvány kitörése óta azonban sikerült néhány lépést előre lépni a kezelésében: a tudósok nemcsak többet tudnak a kórokozóról, de sikeresebben is kezelik a betegeket. Jó hír, hogy ma már léteznek olyan gyógyszerek, vakcinák és eljárások, amik nem tökéletesek ugyan, de jelentősen megnövelik a túlélés esélyeit.
Az Ebolás betegnek eleinte olyan, klasszikus vírusfertőzésre utaló tünetei vannak, mint a magas láz és izomfájdalmak, de ehhez hamar társulnak olyan kellemetlenségek, mint a hasmenés és a fokozott vérzékenység. Idővel aztán problémák egész sora zúdul a betegre: belső vérzések, különböző szervek károsodása és leállása, véralvadási és vérnyomásproblémák, szövetelhalások. Ezt kevesen élik túl, és a legtöbb beteg számára nagyon fájdalmasak az utolsó napok.
Az Ebola cseppfertőzéssel és testnedvekkel is könnyen terjed, és lappangási ideje 2-25 nap is lehet, így gyakorlatilag bárki magával viheti a világ bármely tájára. Ezért különösen fontos a megfertőződött betegek azonnali elkülönítése.
Vírusról lévén szó nagyon könnyen alkalmazkodik a kis bestia, és a kutatók még azt sem tudják biztosan, milyen állat vagy növény hordozza a fertőzést (bizony, növény is lehet). A legnagyobb eséllyel bizonyos afrikai denevérfajok a bűnösök, az Afrikában sok helyen jellemző törzsi szokások, és rossz higiéniai viszonyok miatt pedig nehéz megelőzni a megfertőződést, vagy meggátolni az elterjedését.
Ezért is ijesztő a hír, hogy nemrégiben Guineában újra felbukkant a vírus, 2 hónappal azután, hogy a WHO kijelentette: véget ért a járvány. Ráadásul pont azon a területen, ahol a járvány 2 évvel ezelőtt eredetileg elkezdődött. Egyelőre elég kaotikusak a felröppent hírek, a beszámolók egy része szerint két ember meghalt, mások több fertőzöttről beszélnek, de halottról nem, vagyis csak a vírus felbukkanása biztos.
A három leginkább érintett országban még csak nemrég, januárban sikerült kihirdetni az Ebola-mentességet (ehhez 42 olyan nap kell, amikor nem találnak újabb eseteket), ám egy Sierra Leonei eset véget vetett a korai örömnek. A három leginkább érintett afrikai országban, Guineában, Sierra Leonéban és Libériában a járvány tombolása óta voltak kisebb-nagyobb fellángolások és újrafertőződések, de néhány esetnél szerencsére nem jutott tovább a veszély.
A tudósok természetesen folyamatosan dolgoznak a megfelelő vakcina előállításán és kikísérletezésén és bár vannak már bíztató eredmények, a végső megoldásra sajnos még várnunk kell.
Az Ebola elterjedésének megakadályozásában az egyik legnagyobb áttörés talán az lehetne, ha sikerülne végre egyszer és mindenkorra felderíteni, honnan, milyen élőlényekből, és milyen úton kerül az emberi szervezetbe. Így lehetne hatékony lépéseket tenni a terjedés megakadályozására.
Nekünk, európaiaknak azonban egyelőre nincs komoly okunk aggódni, mert bekerült ugyan néhány eset a kontinensre, de a tudomány jelen állása szerint csekély az esélye annak, hogy komoly járvány fenyegetné a térséget.
