Asztma? Ekcéma? Szénanátha? Rengetegen küzdenek ezekkel a civilizációs népbetegségekkel, de jó hír, hogy a statisztikák szerint a tendencia javulófélben van; az asztmások száma már csökken, az ekcémások és a szénanáthások azonban még mindig nagyon sokan vannak. A részletekért olvass tovább!
reklám vége
ár az allergia és az asztma civilizációs népbetegség, mégis sokkal kevesebbet vizsgálják a betegek számának alakulását, mint várnánk. Az Egyesült Királyságban arra ugyan van statisztika, hogy hányan kerülnek kórházba, esetleg halnak meg asztma következtében, de arról már nincs adat, hogy összesen hány embert érint a betegség az országban. Szerencsére az Aberdeen-i Egyetem elég aktív a témában, így van mire támaszkodnunk.
Az Aberdeen-i Egyetem 1964 óta közöl kutatási eredményeket a gyerekkori asztmával, ekcémával és szénanáthával összefüggésben. Ezek ugyan főleg a városi arányokat vizsgálják, de ezek alapján az európai folyamatokra is lehet következtetni.
Legutóbbi, ötéves jelentésüket július 29-én tették közzé. Ez alapján az asztmás gyermekek száma hosszú idejű folyamatos emelkedés után jelentősen, harmadával csökkent, így számuk 20% körülire esett. Az okok között lehet a javuló levegőminőség, a dohányzás csökkenése és a változó étkezési szokások is.
A legutóbbi kutatás egy igen érdekes jelenségre is rávilágított. Amíg az eddigi jelentések esetében az asztmás esetek növekedését vagy csökkenését az ekcéma és a szénanátha is követte, ez esetben ez elmaradt. Hasonlóra volt már példa 2009-ben, sőt, egy ausztrál tanulmány is ugyanerre az eredményre jutott. Mi lehet ennek az oka?
Az allergiás reakciók oka, hogy az immunrendszer által termelt immonuglobulin-E nevű antitestet hozzáköt a szervezetbe kerülő anyagokhoz, mint a virágpor, vagy a szálló por. A klasszikus vélekedés szerint az allergiások szervezete túltermeli ezt az antitestet, ez a túlzott immunválasz pedig az asztmaként, vagy ekcémaként nevesített betegségek okozója.
Az 1990-es években megjelent kutatások szerint azonban az asztma annyiban különbözik az ekcémától és a szénanáthától, hogy ebben az esetben az immunválasz csak fokozza a jelenséget, amit alapvetően más, a tüdősejtekben jelenlévő rendellenesség okoz.
Mind a közvélekedés, mind pedig az orvosi vélemények megváltoztatása nehéz, de egyre több orvos is elfogadja a tényt, hogy nem feltétlenül az allergia az asztma kiváltó oka. A folyamat teljes feltárása azonban még további kutatásokat, és azok nyomán elért bizonyítékokat igényel. Ami már most igazolni látszik az új teóriát, az nem más, mint hogy az asztma, az ekcéma és a szénanátha előfordulási aránya elkezdett eltérő irányban mozogni. Ha mindháromnak az allergia lenne a kiváltó oka, akkor a számuk is hasonló arányban fordulna elő, ez korábban így is volt, alátámasztva a régi elképzelést.
A másik fontos tény, hogy hasonló ok esetében hasonló mértékű egyidejű előfordulást kellett volna tapasztalni, de ez már eddig sem volt így. Tehát, ha valaki asztmás volt, nem biztos, hogy volt ekcémája és szénanáthája is, valamint ez fordítva sem volt igaz. Az egyetem kutatása szerint az asztmás gyerekek 55%-ának volt egyben szénanáthája, és 64%-ának ekcémája is. Ezek az alacsony számok már korábban is az új teóriát látszottak alátámasztani.
Az újabb felfedezések nem feltétlenül segítik majd az asztma gyógyítását, az ugyanis még mindig elérhetetlennek tűnik, de hozzájárulhatnak a betegség megelőzéséhez. A genetikailag hajlamos gyerekeket ugyanis még a méhen belül, és életük első néhány évében a megfelelő környezetben, és körülmények között nevelve elkerülhetik a betegséget. A megfelelő környezet pontos tényezőit még homály fedi, de szerepe lehet a dohányzásnak, a kutya- és macskaszőrnek és a szoptatásnak is.
A fenti kutatásoknak köszönhetően talán nem járunk messze az asztma ellenszerétől, és bár a tüdősejtekben előforduló rendellenességek még nem visszafordíthatók, a megfelelő környezet megteremtésével legalább az allergiás immunrendszer heves reakciói elkerülhetőek lehetnek.
Allergiás, asztmás, ekcémás ismerősöd van? Oszd meg velük a jó hírt, kattints a megosztás gombra!
