Egy nemrég publikált kutatás azonban egy új veszélyre hívja fel a figyelmet. A növények képesek felvenni a cigarettafüstben lévő nikotint, ami egy idő után szennyezheti a talajt, amelynek következtében egyes fűszerekben, gyógyteákban és gyógynövényekben magas koncentrációban található meg.
reklám vége
Passzív dohányzásról akkor beszélhetünk, ha valaki dohányfüstöt lélegez be, de nem ő dohányzik. Ez esetenként sokkal károsabb lehet, mint az aktív dohányzás, ugyanis különböző vizsgálatok bizonyították, hogy komoly egészségügyi problémákat okozhat. A gyerekek 40, a férfiak 35 és a nők 33 százaléka szándékán és akaratán kívül kénytelen cigarettafüstöt belélegezni napról napra. Az elszenvedők esetében különböző betegségek alakulhatnak ki idővel, a levegő szennyezettsége miatt.
Számos kedvezőtlen következménye alakulhat ki csecsemő és gyerekkorban. Ők nagyobb valószínűséggel kapnak gégegyulladást, légcső- és hörghurutot, tüdőgyulladást, valamint rosszabbodhatnak az asztmás panaszaik és kialakulhatnak gyulladásos fülészeti elváltozásaik is. Ezen felül elmondható, hogy a dohányzó szülők gyermekei körében gyakoribb a köhögés és a köpetürítés.
A dohányfüst a zárt helyiségekben erőteljesen szennyezi a levegőt, amelynek más betegségek tüneteihez hasonló panaszokat köszönhetnek az ott tartózkodók. Gyakoriak a szemészeti és orrpanaszok, például a tüsszentés, az orrfolyás vagy orrdugulás, az orrviszketés, a fejfájás, a torokfájás, a rekedtség, a szédülés, a hányinger, a köhögés, illetve a légzési nehézségek.
A környezeti hatások fokozzák a szívbetegek panaszait, ezáltal megnő a szívinfarktus kialakulásának veszélye. A másik legkomolyabb probléma, hogy a passzív dohányzás növeli a tüdőrák-kockázatát is.
Egy új kutatás eredményei alapján, a dohányfüst nemcsak az emberek, hanem a növények számára is káros.
Néhány évvel ezelőtt, 2009-ben az Európai Unió betiltotta az alkaloid tartalmú rovarirtó szereket, amelyek korábban hozzájárultak a növények magas koncentrációjú nikotintartalmához. Vizsgálatok alapján azonban azóta is megtalálható ez a probléma, ugyanis a kutatók feltételezése alapján nem az illegális szerek használata okozza mindezt. A német Univesity of Braunschweig tudósai, Dirk Selmar és kollégái, egy tanulmányban közölték a meglepő eredményeket. A szakemberekből álló csoport a mulcsozásos és füstöléses kísérletekhez borsmentát használt fel, amely alapvető esetben csak nyomokban tartalmaz nikotint.
Az első fázist, a cigarettafüstös füstölést követően lényegesen megnőtt az anyag koncentrációja a növényben, amiből azt a következtetést vonták le, hogy az képes felvenni a szennyezett talajban lévő nikotint. Ezt követte a növények cigarettadohánnyal való mulcsozása több, mint kilenc napon át. Ennek során a dohánnyal takarták le a talajt, amit több napon keresztül rajta hagytak. Ennek következtében a növények nikotintartalma többszöröse volt az európai hatóságok által engedélyezettnek - így hát a kísérletek első ízben igazolták, hogy a növényekben lévő nikotin a cigarettából származhat. A kutatók a további vizsgálatok alapján megállapították, hogy a nikotinkoncentráció idővel csökken, ugyanis a levelek feldolgozzák a káros anyagot.
"Eredményeink azt sugallják, hogy a nikotin széleskörű elterjedésének oka a gyógynövényekben, fűszerekben és élelmiszernövényekben - legalábbis részben - nem az illegális rovarirtókra vezethető vissza" - mondta Selmar, a kutatás vezetője.
A passzív dohányzás tehát nem csak az emberekre, de a növényekre nézve is problémás. Ráadásul a magas nikotinkoncentrációjú fűszernövények, gyógyteák és gyógynövények hatással vannak az emberi szervezetre - ennek következtében az egészségünkre is.
