Amerikai kutatók kidolgoztak egy speciális főzési technikát, amivel jelentősen csökkenthető a rizs kalóriamennyisége - jelentették be az Amerikai Kémiai Társaság ülésén.
reklám vége
Napjaink egyik legelterjedtebb körete a rizs, amelyet szinte a világ összes országában ismernek és használnak. A búza után ez az emberiség legfontosabb növényi tápláléka, hiszen az összes konyhaművészet elengedhetetlen alapanyaga. A sok nedvességet igénylő gabonanövény egy sor malomipari tevékenység eredményeként kerülhet az asztalunkra, azonban nem szabad túlzásba esni vele. Ugyanis a fehér rizs sok kalóriát tartalmaz, illetve hozzájárul a diabétesz kialakulásához.
A rizs a pázsitfüvek családjába tartozó fontos gabonanövényünk. Eredendően sok nedvességet igénylő szubtrópusi növény, azonban a különböző tenyésztéseknek köszönhetően ma már számtalan éghajlathoz alkalmazkodott, és mintegy 8000 fajtája létezik.
Az asztalunkra kerülő táplálék egy sor feldolgozási folyamat eredménye. Legelőször a külső héját, a pelyvát hántolják le, így keletkezik a barna rizs. Ezután az ún. koptatással eltávolítják a szemekről a korpát és a csírát, így lesz belőle a szennyezetlen fehér rizs. A hántolással sajnos több értékes tápanyag távozik, azonban enélkül gyorsan megromlana a melegben. A megavasodott rizskorpa pedig igen egészségtelen, tehát a hántolás eljárása igazából egyfajta tartósítása a rizsnek.
A barna rizsnek kifejezetten magas a rosttartalma, ezért képes a bélperisztaltikát gyorsítani, a mérgező bomlástermékeket megkötni, illetve a belekből kiüríteni - ezért a fehér rizzsel ellentétben igen egészséges. Nem csupán a vastagbél rosszindulatú elváltozásait lehet megelőzni fogyasztásával, hanem az emlőrák előfordulási gyakorisága is csökkenthető. Ennek oka, hogy a rostanyaga megköti a béltraktusban lévő női nemi hormont, így a vérben keringő ösztrogénszint lecsökken.
Hazánkban sokáig nem sikerült meghonosítani a növényt, az időjárási viszonylatok miatt kudarcba fulladt a termesztés. Egészen az 1940-es évekig, amikor a különböző nemesítéseknek köszönhetően kialakult az első három magyar rizsfajta. Szelényi Ferenc munkájának köszönhetően elindulhatott a termelés, amelyet 1943-ban a meghonosított növények fajtaelismerése előzött meg. Ma hazánkban csak 2600 hektáron termesztik a gabonanövényt, amely a fogyasztás húsz százalékát fedezi. Ennek oka, hogy nagy szakértelem és jelentős beruházás szükséges hozzá.
Az üzletekben kapható rizs igazán olcsó, könnyen beszerezhető és egyszerűen készíthető belőle köret sokfajta ételhez - azonban mégsem nevezhetjük a legjobbnak, mert igen magas a kalóriatartalma. Azonban amerikai kutatók új felfedezésükkel „megvédték a növény becsületét", ugyanis a kifejlesztett főzési technika révén drasztikusan csökkent a kalória mértéke.
A keményítő az emberi étrendben az egyik leggyakoribb szénhidrát, a szervezetben glükózzá alakul, amelynek két fajta sorsa lehet, vagy hasznosul az életfolyamatokban, vagy a sejtek rövid távú energiaraktározását szolgáló glikogénné alakul. A májban és az izmokban jelentős glikogénraktárak vannak, amelyeket szükség esetén a test gyorsan és hatékonyan ismét cukorrá alakíthat. A cukortöbblet esetén azonban a glükóz egy része nem glikogénné, hanem zsírrá változik, ami elhízáshoz vezethet.
A keményítőnek két fajtája van, az emészthető és az emészthetetlen - ezek megtalálhatóak a rizsben is. Utóbbi az emésztés során nem bomlik le és nem is alakul át, ezért nem raktározódik el feleslegesen a szervezetben, hanem kiürül belőle. A kutatók éppen ezért azzal érvelnek, hogy ha az emészthető keményítőt át tudnák alakítani, akkor azzal csökkenthetnék a rizsben található kalóriamennyiséget. Ehhez sikerült kidolgozniuk egy speciális eljárást, amely 50-60 százalékban elérte a kívánt hatást.
A kísérlet során 38 rizsfajtát vizsgáltak meg. Először egy teáskanálnyi kókuszolajat adtak a forrásban lévő vízhez, majd egy fél csészényi rizst. Ez a keményítőszemcsékbe jutva a főzés során megváltoztatta azok szerkezetét, és ellenállóbbá tette azt emésztőenzimekkel szemben. A 20-40 perces főzést követően 12 órán át a hűtőben tárolták a táplálékot, ami stabilizálta az állapotváltozást. Az újboli felmelegítés nem fordította vissza a folyamatot, ezért azt sikeresnek ítélték, és a napokban az Amerikai Kémiai Társaság 249. ülésén ismertették.
Tehát bár az egyik legolcsóbb és legegyszerűbb, nem a legjobb megoldás a rizs. Azonban egy fél napos eljárással egészségesebbé varázsolhatjuk, csupán edény, víz és kókuszolaj kell hozzá - no meg persze varázspálca gyanánt egy fakanál.
