A március beköszöntével mindenki a levegőben érzi a tavasz közeledtét, már alig várjuk az éltető napsugarakat, a melengető enyhe szellőt. A madarak csicsergése járja át az erdőket, mezőket, és a természetbe hívogatnak a nyíló virágok illatai. Azonban ha nem figyelünk oda a környezetünkre, akkor ez a kép már nem lesz annyira kellemes – a levegő frissessége, a vizek tisztasága már csak emlék lesz.
reklám vége
Az emberiség korai időszakában harmóniában élt a természettel, az energiát a környezete biztosította számára. Nem okozott problémát a világítás, a fűtés, hiszen minden - a mai értelemben vett - megújuló energiaforrásokból származott. Más volt akkor az ember élete, és más volt az egészsége is. Nem léteztek a ma jellemző szintetikus anyagok, a le nem bomló mesterségesen előállított anyagok. Ezért a vizek tisztábbak, a levegő frissebb volt, így hát az ember is egészségesebben élhetett.
A különböző tudományok fejlődésével megannyi korábban gondot okozó probléma megoldódott, például több betegség ellenszerét felfedezték. Azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy az egészséges környezet segít egészséges embernek maradni, tehát törekedni kell az energiatakarékosságra. Ügyelni kell arra, hogy ne használjuk ki a természetet, igyekezzünk harmóniában élni vele. Többek között erre hívja fel a figyelmünket az Energiatakarékossági Világnap március 6-án.
„Érdemes takarékoskodni, félretenni az ínségesebb időkre" - halljuk mindenhol. Sok város és fejlesztés szem előtt tartja ezt a felvetést, azonban ők nem a pénzzel, hanem az energiával takarékoskodnak.
A szélenergia felhasználása az egyik leggyorsabban fejlődő energiaforrás-kinyerés. A szél segítségével termelt energia évi húsz százalékkal növekszik és rendkívül népszerű többek között Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. A Magyar Szélenergia Ipari Társaság adatai szerint hazánkban összesen 171 torony van, amelyek közül legtöbb Mosonmagyaróváron, Nagyigmándon és Mosonszolnokon található.
A vízenergia megújuló, nem szennyezi a környezetet és nem termel szén-dioxidot, sem egyéb üvegházhatást előidéző gázt. A vízerőműveknek több fajtája ismert és használt, azonban Magyarországon a földrajzi fekvése miatt a vízerőművek száma elég csekély. Ma hazánkban összesen öt nagyobb és 32 kisebb, regionális vagy helyi vízerőmű működik, a legjelentősebbek Tiszalöknél, Kiskörénél, valamint Kesznyétenben és Gibárton történik.
A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető megújuló energia. Ennek felhasználása történhet aktív (naperőmű, napelem, napkollektor), vagy passzív (tájolással elért hő megtakarítás) módon. Magyarországon ennek felhasználása a legelterjedtebb, 2010-ig mintegy 264 darab naperőmű került beüzemelésre.
A biomassza jelentése az energetikailag hasznosítható növények, termések, melléktermékek, növényi és állati hulladékok összessége. A biomasszát felhasználó üzemek sokfélék lehetnek, hiszen megannyi dolog tartozik ebbe a kategóriába, hazánkban találhatóak - többek között - hulladékalapú biogáz üzemek (pl.: Nyírbátor, Pálhalma, Kaposvár),
Március 6. a Nemzetközi Energiatakarékosság Világnapja, ami évről évre emlékeztet bennünket arra, hogy oda kell figyelnünk a környezetre. A tudatos fogyasztás jó hatással van ránk, hiszen ha a természet képes „egészséges" maradni, akkor nekünk is könnyebb lesz megtartani egészségünket. Emlékezzünk hát erre a mindennapok során, és törekedjünk takarékosan bánni a természet kincseivel.
Oszd meg másokkal is, hogy Március 6. a Nemzetközi Energiatakarékosság Világnapja és vigyázzatok együtt a környezetetekre!
