Te is vitatkoztál már azon a pároddal, hogy ki mit fizessen, legyen-e közös kassza vagy sem? A pénzügyek tisztázása fontos mérföldkő a párkapcsolatokban, ami évekre elnyúló, visszatérő vitaforrás lehet, ha nem beszélitek meg a dolgokat időben.
reklám vége
- „Én fizetek!
- Jaj, ne hülyéskedj már, most én fizetek!"
Sok párbeszéd kezdődik így, és nem csak a kezdő párok között. Meglepő, de sokan még évek multával sem beszélik meg a pénzügyeiket a párjukkal. Lehet, hogy cikinek, kínosnak tartják, egyeseknek talán eszükbe sem jut. Ha mindebbe pedig a férfiúi büszkeség is beleszól, akkor már teljes lehet a káosz.
A legtöbb pár tagjai ugyanis általában nem keresnek ugyanannyi pénzt. Ez örök vita és frusztrációk forrása lehet mindkét fél számára, hiszen sok esetben nem pusztán néhány bankjegyről van szó, hanem érzésekről és nemi szerepekről is.
A pénz tehát kulcskérdés minden kapcsolatban és idővel mindenki érzi, hogy eljött a pillanat: tisztázni kell, ki kezeli a kassza kulcsát. Egyáltalán: legyen-e közös számla, vagy maradjon mindenki a saját portáján? Nem mindig egyszerű dönteni.
A kapcsolat elején általában minden külön van, és lustaságból, kényelemből, vagy a függetlenség iránti vágyból sokan később sem változtatnak ezen. Ebben az esetben a felek megtartják saját számlájukat, és a pár mindkét tagja maga intézi a pénzügyeit. A lustábbak még többévi együttélés után is vonakodnak elmenni a bankba és közös bankkártyát csináltatni, mondván: „nincs kedvem elintézni!".
Idővel ez kellemetlenné válhat: képzeld el, hogy éppen tervezitek az esküvőt és azon megy a veszekedés, hogy ki mit fizet belőle, ki költött többet. Ha azon is vitáztok, ki vett legutóbb mosószert, akkor tényleg itt az ideje átgondolni, van-e értelme továbbra is külön számlát tartani.
Mielőtt azonban összeadnátok, amitek van, fontos megegyezni: ki mit ad bele a közösbe, és milyen feltétellel. Egy esetleges szakítás vagy válás csúnya tortúrába torkollhat, ha nem tartjátok magatokat az előre megbeszéltekhez (ha nem is egyeztetek meg semmiben, akkor meg pláne). Tehát: előre fektessétek le a szabályokat.
Ha eléggé ismeritek egymást, akkor ismeritek a másik költési szokásait is. Ez az egyik leggyakoribb és legfontosabb vitapont a pároknál (még a sok éve házasoknál is): az egyik fél (jellemzően a férfi) azt gondolja, hogy a másik fél (jellemzően a nő) túl sokat költ ruhákra, cipőkre, sminkre, ételre, könyvekre, stb. Ezt a véleményét pedig rendszeresen a párja orra alá is dörgöli, a következmény pedig folyamatos civódás.
Ha komolyan gondoljátok a jövőtöket, akkor azonban muszáj megoldást találni arra, hogy ki mennyit költ a közösből!
A célokról és a büdzsétekről is meg kell egyeznetek. Ha a párod hosszútávon például lakásvásárláson gondolkodik és igyekszik erre spórolni, te azonban inkább utazós típus vagy és albérletben érzed jobban magad, ez alapvető probléma, amit fel kell oldanotok.
Ugyanez a helyzet a többi távoli kilátásra nézve is. Gondolkodjatok el azon, hogy szeretnétek-e a spórolt pénzeteket befektetni, ha igen mibe; nyittok-e megtakarítási számlát a gyerekeknek vagy sem, adtok-e kölcsön bárkinek és ha igen, kinek.
Sok barátság és házasság ment már tönkre amiatt, mert a felek hosszútávon másmilyen pénzügyi célokban gondolkodtak. Ti legyetek okosak, előre beszéljétek meg ezt is!
Legyen-e házassági szerződés vagy sem? Manapság egyre gyakrabban teszik fel ezt a kérdést és hidd el, nem csak Hugh Hefner és egy Playboy-feleség esetében. Nem kell rögtön megsértődni, ha a párod felveti a szerződés ötletét, hiszen az téged is véd, nemcsak őt. Alapvetően bölcs dolog gondolni a jövőre, még ha a házassági szerződést nem a mesebeli boldogság hívta is életre.
A lényeg az, hogy előre tisztázzátok a pénzügyeket! Szép dolog a szerelem, de ha elvakít, és felelőtlenül mész bele egy kapcsolatba, később nem csak a szerelem elmúlása miatt fájlalhatod a fejed.
