Cikksorozatunkban a ma használatos fogamzásgátló módszereket mutatjuk be, kihangsúlyozva azok előnyeit és hátrányait. Mai cikkünk témája a spirál, amely a méhen belüli fogamzásgátlás egyik eszköze. Lássuk tehát, milyen érvek sorakoztathatóak fel a pro és kontra oldalon, hogy kiderüljön kinek ajánlott a lehetőség.
A méhen belüli fogamzásgátló módszerek feladata abban áll, hogy a méhet és a környezetét ellenállóvá tegyék a megtermékenyített petesejt beágyazódásával szemben. Tehát ez nem magát a megtermékenyítést akadályozza meg, hanem a beágyazódást és megtapadást. Ez egyik ilyen, belsőleg használható fogamzásgátló módszer a spirál.
A spirál négy-öt centiméter körüli, lapos, rugalmas műanyagból vagy rézből készült „szerkezet". Ez tartalmaz egy kis, spirál alakú fém részt, ami steril gyulladást okoz a méh üregében. A felhelyezés után hosszú ideig bent maradhat, de nagyjából öt évente cserélni kell. A spirál nem receptköteles, bárki megvásárolhatja, de csak azok a nők használhatják, akik már szültek. A méretét nőgyógyászati vizsgálat alapján az orvos határozza meg, valamint ő helyezi fel, optimálisan a menses 3-5. napja között. Maga a beavatkozás általában nem jár különösebb fájdalommal, de van, aki menstruációs görcsként éli meg.
A spirált csak szakorvosnak szabad kiszednie, ő ugyanis egy ún. méhtükör segítségével óvatosan ki tudja húzni a zsineget. Ez rendszerint gyorsabb és kevésbé fájdalmas, mint a felhelyezés.
A spirál hatásosan megakadályozza a teherbe esést, és ha föltették, azonnali és folyamatos biztonságot jelent. Nem kell megszakítani a szeretkezést, nem kell új eszközt beszerezni, legfeljebb néhány évenként. Nem befolyásolja az anyatej-kiválasztást, és nem borítja fel a természetes hormonháztartást, a későbbi fogamzó képességre sem ártalmas.
Ahogy már korábban említettük, a spirál nem a petesejt megtermékenyülését akadályozza meg, hanem annak beágyazódását. Ez komoly etikai kérdéseket vet fel, amit mindenkinek mérlegelnie kell.
Ma már egyre ritkábban fordulnak elő szövődmények, azonban van rá példa, hogy a behelyezésnél, vagy a későbbi elmozdulás következtében átfúródik a méh, ami fertőzést okozhat.
A spirál azonban ugyanúgy, mint a többi módszer, nem 100%-ban biztonságos, mivel egyes nőknél és egyes ciklusokban okozhat terhességet, ha éppen a petesejt olyan területre ér a méh nyálkahártyán belül, ahol a spirál nem tudja kifejteni úgy a hatását, és be tud ágyazódni. Ilyenkor létrejön a terhesség.
A spirál okozta steril gyulladás is a hátrányok között említendő. A méh nyálkahártyája ilyenkor igen érzékeny, ezért a menstruációs vérveszteség is jóval több lehet. Illetve mivel egy vezető szál van a nyakcsatornában leeresztve, baktériumok juthatnak fel a méh üregébe, ami könnyen gyulladást okozhat. Ezért gyakoribb a kismedencei-, illetve a petefészek- vagy méhgyulladás a spirált viselők körében.
Gyakran kialakulhat méhen kívüli terhesség, ami legtöbbször spontán vetéléssel végződik. Éppen ezért amint kiderül, hogy valaki babát vár, a spirált azonnal el kell távolítani.
Igen sok hátránya van a spirálnak, éppen ezért mindenképpen szükséges az előzetes konzultáció és a gondos mérlegelés.