Bár most nem fogunk komplett tanulmányt bemutatni az emberi test működéséről és a biokémia rejtelmeibe sem vezetünk be titeket, viszont szeretnénk kiemelni egy nagyon fontos elemet belőle. Ez pedig a mikroszkópikus mitokondrium, szerkesztőségünk kedvence. Hihetetlen, hogy a sejtekben működő és DNS-sel rendelkező mitokondrium megismerésével mekkora összefüggéseket találhatunk a mozgás, sport és az energia között, egy kis rálátással a szervezetünkben végbemenő folyamatokra.
reklám vége
A mitonkondrium alapvetően egyetlen egy dologért felel, de azért folyamatosan, jó esetben kiapadhatatlanul! Ez pedig a testünket működtető energia. Ez a néhány mikrométer méretű sejtrészecske a sejt energiatermelő központja. Egy sejtben egy ilyen részecske biztosan van, de számuk akár több ezer is lehet. (Érdekesség, hogy a petesejtben több százezer mitokondrium van, a spermiumban azonban csak alig néhány száz.)
A mitokondriumokban olyan folyamatok játszódnak le, amelyek során a belélegzett oxigén 90%-át felhasználva egy bizonyos vegyület állítódik elő. Ez a vegyület pedig nem más, mint az ATP, azaz az adenozin-trifoszfát. Az ATP határozza meg az energiaszintünket, ezért nem mindegy, mennyit termelnek ezek a részecskék, illetve mennyi is van belőlük. Az ATP-nek köszönhetjük, ha épp kirobbanó energiát tapasztalunk, ha többet, vagy kevesebbet tudunk mozogni adott időszakban. Az ATP-szintünket (energiaszintünket) több minden is befolyásolja, hiszen ez a vegyület az, ami felel az agyműködésünkért, emésztőrendszerünkért, szívdobogásunkért és mindenért, ami energiafelhasználást igényel.
Bizonyára megfordult már a fejetekben az, hogy minek köszönhető az ebéd utáni álmosság, főleg akkor, ha nehezebbet ettetek? Nem, nem elsősorban a vérnyomás csökkenése az oka, mint sokan állítják, hanem bizony az ATP átrendeződése a szervezetünkben. Az emésztés rengeteg energiát (ATP-t) vesz el, ezért ide összpontosul az ATP-nk nagy része, ezért kevesebb jut más energiák - akár az agyi működés - fenntartására. És minél többet, nehezebbet eszünk, annál több energia kell ezek megemésztésére. Ugye, milyen logikus?
Ebből következtethető - persze sok más mellett - hogy miért nem jó teli gyomorral mozogni, miért célszerű többször ennünk keveset egy nap és miért is van az, hogy gyorsabban vesszük a levegőt edzés közben (ezt később megmagyarázzuk). Ezért ez a vegyület lételemünk egyik alapja és mivel ezt a mitokondriumok biztosítják nekünk, állíthatjuk, hogy ezek a részecskék igenis nagyon fontosak számunkra! Törődni kell velük, ápolni, növelni a számukat (igen, lehet!), olyan tápanyagot adni nekik, amitől hatékonyabb működésre képesek és így tovább!
És akkor itt jutottunk el a mozgáshoz. Azt már tisztáztuk, hogy a mitokondriumok rengeteg oxigént használnak, ami a levegővétel által kerül a sejtekbe. A sejteknek így több oxigénre van szüksége az energiánk előállításához nagyobb megterhelés esetén, hiszen bírnunk kell a tempót, a súlyokat, az edzést - egészen a végéig! Az edzés közbeni egyre szaporább levegővétel ennek is köszönhető, ne ijedjünk meg tőle, viszont ne is vigyük túlzásba. Tudjuk azt, hogy dolgoznak bennünk ezek a kis energiagyárak, ráadásul még termelődnek is újak, ha teszünk érte. Minél több aerob mozgást végzünk, annál több mitokondrium termelődhet a sejtjeinkben, amik aztán egyre több és több ATP-t állítanak elő. Persze ez sosem azonnali hatás, de a folyamatos testedzésnek köszönhetően idővel egyre jobban fogjuk bírni a mozgást, az életet és ezzel együtt minden mást is. Rendszeres sportolók ezt biztosan tapasztalták már.
Biztosan rengeteg olvastatok már arról, hogy az edzés hasznos, az edzés jó, egyre többet bírunk, minél többet edzünk és jókedvünk lesz tőle, kirobbanunk az energiától és még sorolhatnám. Nos, tudjátok meg így a végére, hogy ez mindazoktól - és persze hormonjainktól - van, amit az imént itt részleteztünk közérthető módon.
Szóval mitokondriumokra fel és irány az edzőterem vagy a szabad levegő, vagy éppen az, amire vágytok! Mozogjatok, hogy még többet mozoghassatok még nagyon sokáig.
