Miből van a cumi és a cumisüveg? Biztonságos-e az alapanyaga? Milyen körülmények között biztonságos? És hol fordulhat még elő a lakásban? Meglepő kutatás a szilikon veszélyeiről, olvass tovább!
reklám vége
A cumisüveg nagy segítség az édesanyáknak, hiszen könnyű vele táplálni a kicsiket. A hagyományos szoptatáshoz hasonlóan a cumizás megnyugtatja, a cumisüveg tartalma pedig könnyedén táplálja a csecsemőt. De vajon egészséges, hogy ilyen fiatalon egy szintetikus anyaggal érintkeznek?
A cumi alapanyagául, a szilikon az egyik legkedveltebb anyag, hiszen könnyen formázható, kibírja a magas hőhatást és az extrém fagyokat is.
A szilikon szilíciumból készül, ami a második leggyakoribb elem a Földön. Az alapja pedig a homok. A szilikon készítésénél a szilíciumot oxigénnel vegyítik, mindeközben hidrogént, szenet és metil-kloridot adnak hozzá. Tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy a szilikon nem reagál más anyagokkal való találkozásra, illetve hevítve nem bocsát ki semmilyen káros anyagot. Azonban a legújabb tanulmányok arra derítettek fényt, hogy ez korántsem állítható 100%-os biztonsággal.
A vizsgálatok arra az aggodalomra épülnek, miszerint a szilíciumban találhatóak úgynevezett sziloxánok. Ezek közül egyes sziloxánok D4, D5, illetve D6-ként vannak jelölve. A probléma a D4 és D5-ként megjelölt elemekkel van, amelyek állítólag nem bomlanak le, valamint hajlamosak felhalmozódni az emberek, vagy állatok szervezetében.
Különböző állatkísérletek már bizonyították, hogy a D4-es vegyület felel a különböző májelváltozásokért, valamint a jóindulatú méhdaganatokért. Hozzá köthető továbbá az endokrin rendszer romlása is. A D5-ös vegyület a test más részeit károsítja: hatására az immunrendszer védekezőképessége csökken, és neurológiai elváltozások alakulhatnak ki. A D6-os vegyület a kutatások alapján nem halmozódik fel a szervezetben, így az tartós elváltozást nem okoz.
A fenti vegyületek nem csak a cumi anyagában találhatóak meg, hanem minden, szilikonból készült termékben: ha például szilikonos sütőformád van otthon, jobb, ha tudod, hogy a vizsgálatok alapján a szilikonban sütött süteményekben - ugyan csak kis mennyiségben - de szintén megtalálhatóak a sziloxánok. A legtöbb esetben ez a mennyiség még az egészségre káros szint alatt maradt, de ennek mértéke függ attól is, hogy mekkora volt a zsírtartalma a benne sült ételnek.
Az egyik olyan étel, amelynél már ez az érték káros szintűnek mutatkozott, az a fasírt. Ennek zsírtartalma ugyanis magas, így a formából kioldódó sziloxán tartalma is magasnak mutatkozott.
Egy másik vizsgálat során azt próbálták kideríteni, hogy mekkora hő hatására válnak veszélyessé a szilikonos sütőformák az egészségre.
A tesztek azt mutatták, hogy bár 300 fokon a formájukat még megtartották, mégis ezen a hőmérsékleten már megkezdődött a károsanyag-kibocsátás. A tény pedig az, hogy a legtöbb esetben ekkora vagy még nagyobb hőben használják őket.
Szobahőmérsékleten a szilikon valóban veszélytelen, semleges anyag, így nyugodtan adhatsz cumit a gyermekednek, és a cumisüveg sem veszélyesebb ennél.
A konyhában egyszerű a képlet: azok a fém sütőformák, szedőkanalak, amik a szilikon térnyerése előtt uralták a konyhát, ma is elérhetőek. A legideálisabbak egyébként a kerámia-, az üveg-, vagy a rozsdamentes acélból sütőformák és tepsik.
A kutatások szerint szobahőmérsékleten a szilikon biztonságos, de érdemes óvatosan bánnod vele, és csak a feltétlenül szükséges mennyiségben beengedni a lakásodba. Ügyelj a szilikontermékek helyes használatára és nem kell aggódnod!
