Sokan esküsznek arra, hogy igen - főleg azok, akik rendszeresen eszik -, sokan viszont kételkednek benne. Alapvetően mind a két félnek igaza van, azonban van pár olyan fontos információ, amivel egyik tábor sem feltétlenül rendelkezik. Alábbi cikkünk végén lerántjuk a leplet a pattogatott kukoricáról, de előtte egy kis bepillantást adunk emésztőrendszerünk működésébe a szénhidrátok szerepének ismertetésével.
reklám vége
Magyarországon átlagosan a lakosság napi 27 db kockacukornak megfelelő cukrot visz be a szervezetébe, még akkor is, ha azt nem feltétlenül kristálycukor formájában teszi. A cukor is szénhidrát, mint a liszt, zöldség, gyümölcs, a keményítő és még sorolhatnánk. Szervezetbeli szerepe az energiatermelés, azonban ha az átlagos napi mennyiségnél (ami kb. 400 gramm egy normál ember számára) többet viszünk be belőle, az később zsírrá alakul. Megkülönböztetünk egyszerű szénhidrátokat, mint például szőlőcukor, gyümölcsök, és összetett szénhidrátokat, mint például keményítő, gabonafélék, kristálycukor.
Anyagcserénktől függően mindkét féle szénhidrátot gyorsan bontja le a szervezetünk, azonban az egyszerű szénhidrátokat gyorsabban, az összetett szénhidrátokat viszont lassabban hasznosítja, a fennmaradó mennyiséget pedig glükogén formájában tárolja. Kiiktatni az életünkből nem lehet és nem is szabad, viszont a mennyiség csökkentésével vagy minőségi szénhidrát bevitellel javíthatunk kondíciónkon. Ajánlott lecserélnünk a fehér lisztet teljes kiőrlésű lisztre, a burgonyát tápiókára, a kristálycukrot egyszerű cukrokra (pl. gyümölcscukor, méz) és rizs helyett zöldségköretet választanunk. Ezzel már sokat tettünk egészségünk érdekében és ennek nem csak a minőség az oka, hanem a tápanyagok rosttartalma is.
A növényi rostok nagyobb számban megtalálhatóak a teljes kiőrlésű gabonákban, a gyümölcsökben, zöldségekben, a hüvelyesekben és cikkünk alapvető feltevésének megfelelően elmondhatjuk, hogy a kukoricában is. Biztosan hallottuk már, hogy ha sok rostot eszünk, az jót tesz az emésztésünknek. Ez igaz, hiszen a rostok segítségével a bélcsatornánk mozgása javul, megkönnyítik az emésztést. Azonban tudjuk-e, hogy a rostok képesek „megkötni" a cukrot is? Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy emésztéskor a rost meggátolja a cukor gyors felszívódását, pontosabban elhúzza annak felhasználását. Ez nem csak a testsúlyunk miatt lehet jelentős, hanem a vércukorszintünk ingadozásának kiegyensúlyozásában is segít, ezáltal könnyebben elkerülhetjük az inzulinrezisztenciát, ami a cukorbetegség első jele.
Magyarországon a rostok átlagos napi bevitelének 30 gramm körül kellene lennie. Sajnálatos, hogy valóságban ez jóval átlag az alatt van, kb. 5-10 gramm rostot fogyasztunk el egy nap alatt.
Láthatjuk, hogy mind szénhidrátra, mint pedig rostokra szükségünk van egészségünk érdekében. Azonban míg az egyikből túl sokat viszünk be, addig a másikból viszont túl keveset. Ezt az arány kellene megfordítanunk táplálkozásunk minőségi javításával és sok bajtól kímélhetnénk meg magunkat, mint pl. cukorbetegség, elhízás, emésztési panaszok és még sorolhatnánk.
A legfontosabb azonban a mértékletesség, így nem mindegy, hogy pl. pattogatott kukoricából mennyit és milyen ízesítésűt eszünk egy nap. A mozis kukorica hizlalhat annak ellenére, hogy van rosttartalma, hiszen olajokat, vajakat is használnak az elkészítéséhez. Ugyanakkor a sima sós pattogatott kukorica kalóriszegényebb, ráadásul már lehet light változatban is kapni. Emellett találhatunk a boltok polcain mikrohullámú sütő nélküli változatokat is, amiben semmilyen extra adalékanyaggal nem találkozhatunk. Ezeket ehetjük nyugodtan, persze mértékkel, hiszen a szénhidráttartalom mellett magas a rosttartalmuk, ráadásul egy kiadós esti pizza vagy rostnélküli chips helyett egy zacskónyival is tökéletesen jóllakhatunk.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
