A rossz szokásokkal nagyon nehéz leszámolni, az ellenük vívott harc sokszor hosszú és macerás, s az, hogy nem boldogulsz a legyőzésükkel, nem mindig írható csakis az akaratgyengeség számlájára. A legújabb kutatások szerint a rossz szokások akár bele is lehetnek kódolva az agyadba!
reklám vége
Egy, a szokások kialakulása mögött álló neurológiai mechanizmusok területén végzett új tanulmány szerint a problémás szokások akár megváltoztathatják az agy működését, és a kicsi (vagy olykor nem is annyira kicsi) tökéletlenségeink egy idő után beleíródhatnak a "mentális operációs rendszerünkbe".
Az előbb említett folyamatot az agynak egy olyan része közvetíti, amely a szenzomotoros jeleket dolgozza fel (ez az ún. dorsolateral striatum) azért, hogy stimulálja a striatum projekciós neuronokat. Ezek a striatum projekciós neuronok az agy egy másik részében találhatók meg, amit bazális ganglionoknak vagy törzsdúcoknak nevezünk, és az agyféltekék mélyén található szürkeállományt alkotják. A mozgásszabályozásban, emlékezetben, időérzékelésben és a motiváció szabályozásában van szerepük.
A striatum projekciós neuronoknak (továbbiakban SPN-ek) két útvonaluk van: a közvetlen és a közvetett útvonal. Korábbi kutatások azt mondták ki, hogy a közvetlen útvonal SPN-jei cselekvésserkentő hatással bírnak, az közvetett útvonal SPN-jei pedig gátolják a cselekvést. Így hát a közvetlen és a közvetett útvonalat néha úgy is emlegetik, mint a zöld és piros lámpákat, az egyik az engedélyt adja meg a haladásra, másik pedig lényegében egy STOP tábla.
Annak érdekében, hogy kiderítsék, ezeket a mechanizmusokat hogyan változtatja meg a rossz szokások kialakulása, a Duke Egyetem kutatócsoportja egereken hajtott végre egy kísérletet. Az egereket arra szoktatták rá, hogy ha meghúznak egy fogantyút, akkor egy cukros golyócskát kapnak. Később, amikor az adagolóból kifogyott a cukorka, voltak egerek, amelyek még mindig nyomogatták a fogantyút, tehát kialakult náluk egy szokás. Voltak azonban olyanok is, akik nem húzták meg többé a fogantyút, mikor látták, hogy nem jön több golyócska az adagolóból, náluk nem alakult ki ez a szokás. A kutatók egy festékanyagot fecskendeztek az egerekbe, amellyel a törzsdúcok neuronjait tudták nyomon követni mindkét csoport egérnél.
Az eredményeket a Neuron nevű folyóiratban publikálták. Azoknál az egereknél, amelyeknél kialakult a szokás, azt találták, hogy a közvetlen és a közvetett útvonal neuronjai is elkezdtek "tüzelni", valamint azt, hogy a két útvonal neuronjainak "kilövési" sorrendje megváltozott. Más szavakkal: a zöld lámpa SPN-ek előbb léptek működésbe, mint a piros lámba SPN-ek. Ez úgy tűnik, megmagyarázza, hogy az egerek miért hajtottak végre szokásszerűen egy cselekvést.
Továbbá azt is megjegyezték a kísérlet után, hogy ez az egyenlőtlenség a közvetlen és a közvetett SPN-ek között nem csak azokban a neuronokban jött létre, amelyek a fogantyús feladat végzése közben aktiválódtak, hanem látható volt az egész törzsdúcokban is. A tudósok azt a következtetést vonták le, hogy egyetlen cselekvés szokássá válása nagy változásokat tud okozni az agy idegi pályáin, és ez pedig még fogékonyabbá teszi az egyént más szokások kialakítására is. Azaz lehetséges, hogy magunknak is ki tudjuk alakítani azt, hogy az agyunk a szokások rabja legyen, így akár jó szokásokra is „programozhatnánk" szürkeállományunkat.
A kutatók ezután megpróbálták törölni az egerek szokásait az agyukból. Azt találták ki, hogy ha az egerek megállják azt, hogy megnyomják a fogantyút, jutalomfalatot kapnak, és ezt az idegi folyamatot újra megvizsgálják a már említett festékanyag segítéségével.
Az eredmény az lett, hogy a közvetlen, zöld lámpás SPN-ek kilövése csökkent, de a piros lámpás, közvetett SPN-eket nem befolyásolta a folyamat. Ebből adódóan arra a következtetésre jutottak, hogy míg egy szokás kialakulása befolyásolja, torzítja mindkét útvonalat, addig a szokás megszüntetése csak az egyik útvonalat változtatja meg.
Ezek természetesen részeredmények csupán: az igazán izgalmas kérdés, hogy tudjuk-e ezt az információt hasznosítani a káros szokások, például függőségek kezelése területén - de ez még a jövő zenéje.
Míg az eredmények azt mutatják, hogy lenne mód a rossz szokások törlésére bizonyos neuronok stimulálása által, addig lehet, hogy ennek mellékhatásai felülmúlnák az előnyöket, mivel a törzsdúcok neuronjai nem csak a szokásokkal kapcsolatos folyamatok irányításában vesznek részt, hanem sok más feladatuk is van.
Addig kénytelenek leszünk az ősi módszerekhez folyamodni a rossz szokások leküzdésében, úgymint önuralom, akaraterő és kemény elhatározás.
Akár sikerül átkódolni az agyat, akár nem, egy biztos: a kutatásoknak köszönhetően megint többet tudunk az agyunkról, erről a csodálatos, és rettentően bonyolult szervről.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
