„Nem tudok több dolgot megjegyezni!" „Ki lehet tenni az agyamra a megtelt táblát!" - ugye ismerős érzés? Neked is volt már hasonló? Máskor meg persze meglepődsz, amikor olyan régi élmény jut eszedbe, amiről azt hitted, már rég elfelejtetted. Nos, egy legújabb kutatás szerint az emberi memória kapacitása a legújabb számítógépekével vetekszik.
reklám vége
Ugye te is hallottad már, hogy agyunknak csak 10%-át használjuk?
Nos, ezt a tévhitet már ezer éve megcáfolták, az azonban igaz, hogy a valóságban agyunk sokkal többet bír befogadni, mint amennyit feltételezünk róla. Ezért amikor valami újat kellene megtanulnod, megjegyezned, és nem megy elsőre, ne add fel: hidd el, az agyad képes rá, csak technika kérdése a memorizálás!
Egy, a közelmúltban napvilágot látott tanulmány szerint, (ami több amerikai egyetem közös kutatásán alapul), az emberi memória tízszer akkora, mint eddig hitték, pedig az eddigi sem volt éppen kis teljesítmény. Gondolj csak arra az esetre, mikor egy közelgő vizsga, vagy céges prezentáció határidejének hatására egyszerűen megtáltosodsz, és te magad sem érted, hogyan sikerült megjegyezni azt a rengeteg információt, amit elraktároztál a (rövidtávú) memóriádba. Az érzést eddig is ismertük, immár bizonyítékunk is van!
A kutatás szerint az agy a számítógépekhez hasonlóan működik: mindkettőnek van bizonyos mértékű tárolókapacitása, ettől függ a memória mérete. A különbség az, hogy agyunk teljesítménye a neuronok közötti elektromos jelek erősségétől függ, nem pedig bitektől és számsoroktól.
Ahhoz, hogy jobban megértsük a memorizálás folyamatát, egy kicsit mélyebben bele kell mennünk az agyunk felépítésébe. A tanulás egy folyamat, aminek több szereplője van:
Ha a sejt felől nézzük a folyamatot, az axon „viszi" az információt, a dendrit pedig felveszi, ebből következik, hogy az axonok a dendritekkel találkoznak. A kettőt együtt egyébként idegrostoknak nevezik. A találkozási ponton történik a lényeg: ezt szinapszisnak nevezik, a szereplők útjai itt keresztezik egymást.
Tudod még követni? Idegsejt, nyúlványok, csápok találkozása, csomópont (szinapszis). A szinapszisokhoz kapcsolódik az elektromos információátvitel az agyban. A szinapszisok száma és az ereje a meghatározó, ettől függ ugyanis, mekkora az agy memóriája.
A tudósok sokáig azt hitték, a szinapszisok mérete és száma nem túl változatos, agyunk kapacitása tehát véges. A legújabb kutatás éppen ebben hozott áttörést: az amerikai kutatók rájöttek, hogy egy axon ugyanazzal a dendrittel egyszerre több szinapszist is létrehozhat. Sőt, a szinapszisok mérete attól függően változhat, mekkorára van éppen szükség az ingerület-átvitelhez.
Mindebből tehát az derül ki, hogy a szinapszisok sokkal bonyolultabbak, mint elsőre gondoltuk, és az agyunkban olyan tartalékok rejlenek, amikről álmodni sem mertünk volna. Az egész összetettebb, mint eddig hittük!
Mivel az agyad több milliárd szinapszist tartalmaz, nehéz kiszámolni, hogy pontosan milyen feldolgozó képessége és tárolókapacitása van. Vannak tudósok, akik óvatos becsléssel is azt állítják, hogy agyunk tárolóképessége sok-sok gigabájt lehet, ami már a számítógépes adattárolással vetekszik.
Ezért ne aggódj hát, amikor hirtelen sok dolgot kell egyszerre megjegyezned, felkészülnöd egy nehéz vizsgára, vagy sok adatot kell prezentálnod a céges meetingen: az agy képes rá, hogy ezt mind-mind megjegyezze, csak meg kell találnod azt a technikát, amivel leghatékonyabban tudod memorizálni a dolgokat.
Érdekesnek találtad a cikket? Oszd meg másokkal is!
