Ha egészséges életet akarunk élni fontos odafigyelni a táplálkozásra és a mozgásra. Azonban érdemes megismerni az egészségügyben bekövetkező változásokat is, hiszen jó tisztában lenni az aktuális, hazai helyzettel. Ezen a héten egy új, az alapellátásról szóló törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek, ami több téren is változást hozhat.
A javaslat rögzíti, hogy az alapellátás továbbra is a helyi önkormányzatok feladata maradna. Azonban új elemként megfogalmazták, hogy ennek megszervezése során figyelembe kell venni, hogy az adott ellátást nyújtó dolgozó milyen jogviszonyban kívánja ellátni a tevékenységét. Amennyiben a korábbi jogviszony megváltozna, akkor az önkormányzatnak a döntésről ki kell kérnie az érintett orvos és a védőnő véleményét is.
A javaslat az egészségügyről szóló törvényt módosítaná azzal is, hogy a települési önkormányzatoknak gondoskodniuk kellene egy települési egészségterv kidolgozásáról. A részletszabályokat miniszteri rendelet határozná meg, a megfelelő felkészülés érdekében a rendelkezés 2016. január 1-jén lépne hatályba.
A törvényjavaslat előírja az úgynevezett „kollegiális szakmai vezető háziorvos" intézményének újboli bevezetését. Ennek célja, hogy a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátás egységesebb, valamint szakmailag hatékonyabb legyen. A kollegiális szakmai vezető háziorvosok járási és országos szinten működnének.
A beterjesztett javaslat kitér a területi ellátási kötelezettség (tek) nélküli háziorvosokra is. Az 1200 fő fölötti felnőtt, és a 600 fő feletti gyermek tek nélküli háziorvosi körzetekben, az ellátást nyújtó szolgáltatók kiegészítő díjazásra, valamint ugyanolyan kedvezményekre és pályázati lehetőségekre lennének jogosultak, mint a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező kollégáik.
Szintén a háziorvosokat érinti egy másik rendelkezés. Eszerint, ha van olyan, aki egyéb szakorvosi vizsgával is rendelkezik, az egészségbiztosítóval arra is szerződést köthet - ennek következtében finanszírozást kapna érte.
A háziorvosoknak a helyi iparűzési adó megfizetése alóli mentességének lehetősége több fórumon is szóba került, azonban ezt a lehetőséget nem az egészségügyi alapellátási törvényben kívánja rendezni a kormány.
A javaslat tartalmazza azt is, hogy amennyiben az egészségbiztosító kimutatása alapján a háziorvosok, házi gyermekorvosok beutalási rendjéből következően pozitív különbség mutatkozik a szakellátásban, és ezen megtakarítás az alapellátáshoz kapcsolódó, akkor ez a rendeletben meghatározott fejlesztésekre kerüljön felhasználásra. Ez az intézkedés azt kívánja ösztönözni, hogy az alapellátást nyújtók igyekezzenek a szakellátásba történő beutalás nélkül, már az alapellátásban ellátni a betegeket.
A praxisjog adásvételének megkönnyítése érdekében a javaslat tartalmazza, hogy a finanszírozás keretében kapott összeg a praxisjog megszerzésére is felhasználható legyen. Szintén a praxisjog könnyebb megszerzése érdekében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a felvett hitelhez kamattámogatási rendszert dolgozzon ki.
Az alapellátásról szóló törvénymódosítás lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy amennyiben a biztosított - igazoltan - részt vesz nem kötelező, az állam által szervezett szűrővizsgálatokon, elsőbbséget élvezhessen a várólistához, előjegyzési listához kötött, a szűréssel érintett, abból eredő szolgáltatások igénybe vétele esetén.
Megannyi változtatást tartalmaz tehát a törvényjavaslat, amelyet benyújtottak a parlamenthez. Az ezzel kapcsolatos döntések a közeljövőben kiderülnek, amik egyúttal több részletében is megreformálná a hazai egészségügyet.